A magyar munkaerőpiacon a négy éve tartó stagnálás után egyre láthatóbb a fordulat, mivel a foglalkoztatottság csökkenése és a munkanélküliség emelkedése már országos szinten is kirajzolódik. Bár egyes növekvő térségek, különösen Debrecen, továbbra is jelentős munkaerőigényt mutatnak, a vállalatok számára a harmadik országbeli foglalkoztatás egyre kevésbé tűnik elsődleges megoldásnak.
Kiemelések
- 2023-2024-ben tetőzött a harmadik országbeli munkavállalók iránti kereslet, de azóta a szigorodó szabályozás és gazdasági bizonytalanság miatt visszaesik.
- A nem-EU-s munkaerő foglalkoztatását rontják a jogszabályi kockázatok, adminisztrációs terhek és a képesítések honosításának problémái, főként KKV-k számára.
- 2026-ra a hazai toborzás és belföldi mobilitás felértékelődik, miközben a régiós verseny, relokációs támogatások és bérprémiumok erősödnek Magyarországon.
A harmadik országbeli foglalkoztatás vonzereje gyengül
Portfolio.hu véleménycikke szerint 2023 és 2024 idején tetőzött a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása iránti érdeklődés, de ez azóta számottevően visszaesik. A vállalatok döntését nemcsak a szigorodó szabályozás alakítja, hanem a kiszámíthatatlan megrendelésállomány, a gazdasági fellendülés hiánya és a hosszú, akár 3-4 hónapos belépési folyamat is.
A cikk szerint a nem-EU-s munkaerő foglalkoztatása középtávon megtérülő beruházásként értelmezhető, amelynek kockázatait a jelenlegi üzleti környezet jelentősen növeli. A szabályozói bizonytalanságok, az ESG-elvárások erősödése, a képesítések honosításának nehézségei, valamint a kis- és középvállalkozásokra nehezedő adminisztratív terhek egyaránt rontják ennek a modellnek a versenyképességét.
A szolgáltatószektorban is érezhetők a korlátok, mivel nemcsak a szellemi pozíciók betöltése ütközik akadályokba, hanem a Magyarországon tanuló külföldi hallgatók gyakorlati időszak utáni foglalkoztatása is. Ez szűkíti a stabil utánpótlási bázis lehetőségét egy olyan időszakban, amikor a cégeknek ismét nagyobb mértékben kell támaszkodniuk a hazai munkavállalókra.
A regionális verseny erősíti a hazai toborzást
A munkaerőpiaci átrendeződés nem egységes, mivel a regionális különbségek jelentősen nőttek, és az új ipari beruházások több térségben összeérő toborzási zónákat hoznak létre. Debrecen kiemelt példává válik, ahol a BMW és a CATL mellett beszállítók, logisztikai és szolgáltató cégek is növelik keresletüket, részben ellensúlyozva az országos visszaesést.A vállalatok közben a hazai toborzási stratégiákat is újraépítik, mert a korábban működő csatornák hatékonysága a generációváltás miatt gyengül. A cikk szerint ma a költséghatékony és eredményes felvétel többcsatornás megközelítést, jobb adatokat és részletesebb elemzést igényel, miközben felértékelődik a diákmunka, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, valamint az alulképzett vagy helyben átképezhető dolgozók bevonása is.
A belföldi mobilitás szintén erősödik, mert az országos toborzás már nemcsak magasabb szellemi állásoknál, hanem operatív munkakörökben is egyre gyakoribb. A szállás, a relokációs támogatás és az ismeretlenebb munkáltatók által fizetett bérprémium mind azt jelzi, hogy 2026-ban fokozódik a verseny a magyar munkavállalókért, miközben a foglalkoztatás újbóli növekedése a gazdaság és a fogyasztás újraindításának is kulcsfeltétele marad.
Korábbi cikkünkben a VOSZ Barométer friss adatai alapján bemutattuk, hogy a vállalkozói hangulat javulása mellett élénkül a beruházási szándék is, miközben a cégek béralkalmazkodási képessége továbbra is szűk. Arra is kitértünk, hogy a kiszámíthatóság és a finanszírozási környezet – például a Széchenyi Kártya Programhoz hasonló támogatott konstrukciók – érdemben befolyásolja, mennyire mernek a kkv-k fejleszteni és új munkaerőt felvenni.
Legfrissebb BMW hírek
- Forex
- Crypto