Magyarország költségvetési kockázatai és növekedési potenciálja romlik Surányi szerint

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország gazdasági kockázatai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

23.04.2026

Magyarország költségvetési kockázatai és növekedési potenciálja romlik Surányi szerint — Növekedési esélyek romlanak

A magyar gazdaság makroszinten jelenleg nem válságos, de messze van a fenntartható és egyensúlyőrző növekedési pályától. Surányi György szerint a költségvetés súlyos szerkezeti gondokkal küzd, miközben az elmúlt 16 év gazdaságpolitikája az ország potenciális növekedési ütemét évi mintegy 1 százalékra gyengítette.

Kiemelések

Surányi György szerint Magyarország potenciális GDP-növekedése évi 1 százalék körülire csökkent, ami nem elegendő a költségvetési feszültségek kezelésére.
A választások utáni piaci eufória következtében a tízéves magyar állampapír hozama 130 bázisponttal csökkent hat hét alatt, de továbbra is jelentős, 100-150 bázispontnyi kockázati prémium maradt.
Surányi hangsúlyozta, hogy a hatósági árak és árréskorlátozások elfojtott inflációhoz, piaci torzulásokhoz és befektetői bizalomromláshoz vezetnek, ezért azokat egy lépésben kellene kivezetni.

Költségvetési helyzet és gazdaságpolitikai kihívások

A Portfolio beszámolója szerint Surányi György úgy látja, hogy a külső pénzügyi helyzet jelenleg stabil, ezzel szemben a költségvetés rendkívül rossz állapotban van, és szinte minden alrendszer alulfinanszírozottsággal, valamint strukturális nehézségekkel néz szembe. A volt jegybankelnök szerint a magas államadósság és a kiugró hiány mellett az jelenti a legnagyobb problémát, hogy a gazdaságpolitika hosszú idő alatt jelentősen rontotta az ország növekedési képességét.

Értékelése szerint a termelékenység bővülése trendszerűen lassult az 1995 és 2001 közötti időszakhoz képest, és a potenciális GDP-növekedés mára évi 1 százalék körülire apadt. A fő feladat most az, hogy erről a szintről 2-3 százalékos növekedési pálya felé mozduljon el a gazdaság, mert a jelenlegi potenciál a meglévő feszültségek oldására sem elegendő.

Szabó László ehhez azt tette hozzá, hogy az elmúlt másfél évtizedben számos területen elmaradtak a szükséges beruházások, miközben az állami függőség és a támogatásokra épülő működés kultúrája mélyen beépült a gazdaságba. Szerinte az új kormánynak kerülnie kell a nagy, de nem megtérülő presztízsberuházásokat, és tételesen át kell vizsgálnia a költségvetést a rejtett tartalékok feltárása érdekében.

Piaci reakciók, infláció és intézményi koordináció

A szakértők szerint a választási eredményt követő piaci eufóriát jelzi, hogy alig hat hét alatt mintegy 130 bázisponttal csökkent a tízéves magyar állampapír hozama, így a korábbi magas kockázati prémium egy része gyorsan leépült. Surányi ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a hozamgörbében még mindig legalább 100-150 bázispontnyi felár marad, miközben az első negyedévben az éves hiánycél 80 százaléka már teljesült, és beavatkozás nélkül a deficit a GDP 6,5 százalékára is emelkedhet.

A monetáris és fiskális politika kapcsolatáról Surányi azt mondja, hogy a jegybank elnökének és a pénzügyminiszternek szoros együttműködése kötelesség, nem pedig választási lehetőség. Pozitív jelzésnek nevezte, hogy a jelenlegi jegybankelnök és az új pénzügyminiszter-jelölt közös fellépésükön bejelentették az euróbevezetés előkészítését, amit a szakértők 1998 óta nem látott kedvező üzenetként értékelnek a gazdaságpolitikai koordinációban.

Az inflációról Surányi azt hangsúlyozza, hogy Magyarországon jelentős elfojtott infláció halmozódik fel a hatósági árak, az árréskorlátozások és a rögzített üzemanyagárak miatt. Úgy véli, ezek az intézkedések torzítják a piacot, rontják a befektetői bizalmat, és a későbbi árkorrekció kockázatát is beépítik a piaci szereplők és a jegybank döntéseibe, ezért a hatósági árakat nem fokozatosan, hanem egy lépésben kellene kivezetni.

Korábbi cikkünkben a választások utáni piaci eufóriát és a forint erősödését elemeztük, amely a hosszú állampapírhozamok és a CDS-felár csökkenésével együtt azt jelezte, hogy a befektetők kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát áraznak. Akkor kiemeltük, hogy a várakozásokat érdemben az euróbevezetési menetrend és a fegyelmezettebb fiskális pálya lehetősége hajtja, miközben a geopolitikai és régiós kockázatok továbbra is gyorsan átírhatják a piaci hangulatot.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?