Budapest önkormányzati reformot sürget a fővárosi irányítás megerősítésére

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapest önkormányzati reform

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

3 órával ezelőtt

Budapest önkormányzati reformot sürget a fővárosi irányítás megerősítésére — Budapest reformot sürget

Budapest kétszintű önkormányzati rendszerének átalakítása a város működőképessége, fejlesztési koordinációja és finanszírozási egyensúlya szempontjából válik kulcskérdéssé. Az elemzés szerint a kerületi autonómia megtartása mellett a fővárosi stratégiai, szabályozási és pénzügyi szerepkör megerősítése teremthet egységesebb városirányítást.

Kiemelések

A cikk szerint Budapest jelenlegi széttagolt önkormányzati modellje gátolja az egységes városirányítást, ezért jól koordinált rendszer bevezetését sürgetik.
A szerző javasolja a közterületek kezelésekor az 'egy közterület, egy felelős' elvét, egységes nyilvántartással és szervezeti integrációval az átfedések megszüntetésére.
A forrásmegosztás átalakítását, az iparűzési és idegenforgalmi adók felülvizsgálatát, valamint ösztönző alap létrehozását vetik fel a város gazdasági érdekeinek összehangolására.

Nemzetközi modellek és reformirányok

A Portfolio.hu-n megjelent véleménycikk szerint Bécs és London eltérő intézményi felépítés mellett is képes egységes városi irányításra, mert a stratégiai hatáskörök, a finanszírozás és a végrehajtási felelősség világosan illeszkedik egymáshoz. A bemutatott európai példák alapján nem önmagában a centralizáció vagy a decentralizáció a döntő, hanem az, hogy a feladatok, a források és az elszámoltathatóság mennyire rendezett rendszerben kapcsolódik össze.

A cikk Bécset, Prágát és Rómát olyan modellekként mutatja be, ahol a kerületi egységek a fővárosi rendszer részeként működnek, miközben a stratégiai fejlesztések és a nagy infrastruktúrák központi szinten maradnak. London ezzel szemben erős kerületi szintre épít, de kötelező stratégiai kerettel és egységes közlekedési irányítással tartja egyben a városi működést.

Pozsony és Bukarest példája a szerző szerint közelebb áll Budapest jelenlegi helyzetéhez, mert ezekben a városokban a politikai autonómia és a pénzügyi, illetve intézményi megosztottság könnyen széttöri a városi döntéshozatalt. Az összevetésből az a következtetés adódik, hogy Budapestnek a jelenlegi, széttagolt modellből egy jobban koordinált rendszer felé kellene elmozdulnia.

Felelősségi rend, finanszírozás és közös tervezés

A javasolt reformok középpontjában a felelősségi viszonyok rendezése áll, különösen a közterületek kezelésében, ahol a szerző az "egy közterület, egy felelős" elvét tartja meghatározónak. Ennek részeként fel kell tárni a tulajdonosi, fenntartói és ellenőrzési jogköröket, valamint egységes, nyilvános, térinformatikai alapú nyilvántartásban kellene rögzíteni, ki melyik területért felel.

Az elemzés emellett szervezeti integrációt sürget azokon a területeken, ahol a párhuzamos működés nem teremt érdemi helyi hozzáadott értéket. Ilyennek nevezi a közterület-felügyeletet, ahol az egységes fővárosi szervezet kerületi operatív egységekkel válthatná fel a jelenlegi töredezett rendszert, miközben az ingatlangazdálkodásban és a közterületi fejlesztésekben is erősebb koordinációra lenne szükség.

A szerző szerint a fővárosi stratégiákat végrehajtható programokká kell alakítani, és azokat kötelezően érvényesíteni kellene a kerületi fejlesztéspolitikában is. A turizmus, a gazdaságfejlesztés, a rozsdaövezeti területek, valamint a gyalogos, kerékpáros és zöldinfrastruktúra esetében egységes városi minimumok és számonkérhető követelmények segíthetnék a következetesebb fejlesztést.

A pénzügyi oldalon az írás a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás felülvizsgálatát is felveti, beleértve a helyi iparűzési adó jelenlegi arányait, az idegenforgalmi adó bevonását és a gépjárműadó önkormányzati rendszerbe történő visszahelyezését. A javaslat szerint egy ösztönző alap is erősíthetné azokat a kerületeket, amelyek a fővárosi célokkal összhangban vállalnak beruházásokat vagy többletfeladatokat.

A cikk végkövetkeztetése szerint a készülő Budapest-törvény történelmi lehetőséget kínálhat az állam, a főváros és a kerületek viszonyának összehangolt újrarendezésére. A tét az, hogy Budapest a jövőben is 24 különálló önkormányzat laza együttműködéseként működik-e, vagy képes egységes városként fellépni a fejlesztési és működtetési kérdésekben.

Korábbi cikkünkben a budapesti kétszintű önkormányzatiság működési zavarait vettük górcső alá: azt, hogy a főváros és a 23 kerület párhuzamos rendszerei széttöredezett felelősséget és lassú, nehezen számonkérhető döntéshozatalt eredményeznek a közterület-fenntartástól a várostervezésig. Rámutattunk a finanszírozási aránytalanságokra is, amelyek a városszintű koordináció gyengülésén keresztül a fejlesztések kiszámíthatóságát és Budapest versenyképességét is rontják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?