Budapest önkormányzati reformot sürget a fővárosi irányítás megerősítésére

Budapest önkormányzati reformot sürget a fővárosi irányítás megerősítésére
Budapest reformot sürget

Budapest kétszintű önkormányzati rendszerének átalakítása a város működőképessége, fejlesztési koordinációja és finanszírozási egyensúlya szempontjából válik kulcskérdéssé. Az elemzés szerint a kerületi autonómia megtartása mellett a fővárosi stratégiai, szabályozási és pénzügyi szerepkör megerősítése teremthet egységesebb városirányítást.

Kiemelések

  • A cikk szerint Budapest jelenlegi széttagolt önkormányzati modellje gátolja az egységes városirányítást, ezért jól koordinált rendszer bevezetését sürgetik.
  • A szerző javasolja a közterületek kezelésekor az 'egy közterület, egy felelős' elvét, egységes nyilvántartással és szervezeti integrációval az átfedések megszüntetésére.
  • A forrásmegosztás átalakítását, az iparűzési és idegenforgalmi adók felülvizsgálatát, valamint ösztönző alap létrehozását vetik fel a város gazdasági érdekeinek összehangolására.

Nemzetközi modellek és reformirányok

A Portfolio.hu-n megjelent véleménycikk szerint Bécs és London eltérő intézményi felépítés mellett is képes egységes városi irányításra, mert a stratégiai hatáskörök, a finanszírozás és a végrehajtási felelősség világosan illeszkedik egymáshoz. A bemutatott európai példák alapján nem önmagában a centralizáció vagy a decentralizáció a döntő, hanem az, hogy a feladatok, a források és az elszámoltathatóság mennyire rendezett rendszerben kapcsolódik össze.

A cikk Bécset, Prágát és Rómát olyan modellekként mutatja be, ahol a kerületi egységek a fővárosi rendszer részeként működnek, miközben a stratégiai fejlesztések és a nagy infrastruktúrák központi szinten maradnak. London ezzel szemben erős kerületi szintre épít, de kötelező stratégiai kerettel és egységes közlekedési irányítással tartja egyben a városi működést.

Pozsony és Bukarest példája a szerző szerint közelebb áll Budapest jelenlegi helyzetéhez, mert ezekben a városokban a politikai autonómia és a pénzügyi, illetve intézményi megosztottság könnyen széttöri a városi döntéshozatalt. Az összevetésből az a következtetés adódik, hogy Budapestnek a jelenlegi, széttagolt modellből egy jobban koordinált rendszer felé kellene elmozdulnia.

Felelősségi rend, finanszírozás és közös tervezés

A javasolt reformok középpontjában a felelősségi viszonyok rendezése áll, különösen a közterületek kezelésében, ahol a szerző az "egy közterület, egy felelős" elvét tartja meghatározónak. Ennek részeként fel kell tárni a tulajdonosi, fenntartói és ellenőrzési jogköröket, valamint egységes, nyilvános, térinformatikai alapú nyilvántartásban kellene rögzíteni, ki melyik területért felel.

Az elemzés emellett szervezeti integrációt sürget azokon a területeken, ahol a párhuzamos működés nem teremt érdemi helyi hozzáadott értéket. Ilyennek nevezi a közterület-felügyeletet, ahol az egységes fővárosi szervezet kerületi operatív egységekkel válthatná fel a jelenlegi töredezett rendszert, miközben az ingatlangazdálkodásban és a közterületi fejlesztésekben is erősebb koordinációra lenne szükség.

A szerző szerint a fővárosi stratégiákat végrehajtható programokká kell alakítani, és azokat kötelezően érvényesíteni kellene a kerületi fejlesztéspolitikában is. A turizmus, a gazdaságfejlesztés, a rozsdaövezeti területek, valamint a gyalogos, kerékpáros és zöldinfrastruktúra esetében egységes városi minimumok és számonkérhető követelmények segíthetnék a következetesebb fejlesztést.

A pénzügyi oldalon az írás a főváros és a kerületek közötti forrásmegosztás felülvizsgálatát is felveti, beleértve a helyi iparűzési adó jelenlegi arányait, az idegenforgalmi adó bevonását és a gépjárműadó önkormányzati rendszerbe történő visszahelyezését. A javaslat szerint egy ösztönző alap is erősíthetné azokat a kerületeket, amelyek a fővárosi célokkal összhangban vállalnak beruházásokat vagy többletfeladatokat.

A cikk végkövetkeztetése szerint a készülő Budapest-törvény történelmi lehetőséget kínálhat az állam, a főváros és a kerületek viszonyának összehangolt újrarendezésére. A tét az, hogy Budapest a jövőben is 24 különálló önkormányzat laza együttműködéseként működik-e, vagy képes egységes városként fellépni a fejlesztési és működtetési kérdésekben.

Korábbi cikkünkben a budapesti kétszintű önkormányzatiság működési zavarait vettük górcső alá: azt, hogy a főváros és a 23 kerület párhuzamos rendszerei széttöredezett felelősséget és lassú, nehezen számonkérhető döntéshozatalt eredményeznek a közterület-fenntartástól a várostervezésig. Rámutattunk a finanszírozási aránytalanságokra is, amelyek a városszintű koordináció gyengülésén keresztül a fejlesztések kiszámíthatóságát és Budapest versenyképességét is rontják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.