Budapest kétszintű önkormányzati rendszere növeli a működési és finanszírozási kockázatokat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Budapest önkormányzati kockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

Tegnap

Budapest kétszintű önkormányzati rendszere növeli a működési és finanszírozási kockázatokat — Kétszintű irányítás kockázatai

Budapest működését alapvetően meghatározza, hogy a főváros mellett mind a 23 kerület külön intézményi és igazgatási rendszerrel működik. Ez a szerkezet a közterület-fenntartástól a várostervezésig széttöredezett felelősségi viszonyokat, egyenetlen finanszírozást és gyengülő városszintű koordinációt eredményez.

Kiemelések

Budapest 23 kerülete 2024 harmadik negyedévben összesen 483 milliárd forint bevételt ért el, míg a Fővárosi Önkormányzat 364,7 milliárd forinttal zárt.
A kétszintű önkormányzati rendszer és az összetett felelősségi viszonyok jelentős működési és fejlesztési késedelmeket okoznak, például Kőbánya-Kispest esetében.
A fővárosi fejlesztéspolitikai eszközök, köztük a Városrehabilitációs Keret és TÉR-KÖZ pályázatok, visszaszorulnak, míg kerületi szinten egyenetlen projektek valósulnak meg.

Működési zavarok és széttagolt felelősség

A Portfolio véleménycikke szerint egyetlen városon belül gyakorlatilag 24 külön közterület-fenntartási, vagyongazdálkodási, parkolási és rendészeti rendszer működik eltérő szabályokkal. A tulajdonosi, kezelői és fenntartói határok gyakran nem esnek egybe, ezért a városlakók akár évekig várhatnak egyszerű javításokra is, amíg az érintett szereplők tisztázzák, kinek a feladata a beavatkozás.

A cikk példaként említi a Kőbánya-Kispest közlekedési csomópontot, ahol a felelősségi viszonyok annyira összetettek, hogy a Fővárosi Közgyűlés 2025-ben külön egyeztetést rendelt el az érintett területek kijelölésére. A helyzetet ennek ellenére sem sikerül teljes körűen rendezni. Hasonló széttagoltság jelenik meg a rendészetben is, ahol a FÖRI mellett kerületi rendészetek és közterület-felügyeletek működnek, és az illetékességet nemcsak a kerülethatár, hanem az adott közterület fenntartója is befolyásolja.

A szerző szerint a nehézkes működés történeti eredetű. A rendszerváltás után a kerületek nem alárendelt igazgatási egységként, hanem önálló politikai és költségvetési mozgástérrel rendelkező önkormányzatokként jöttek létre, miközben a hatáskörök eltérőek maradtak. Ez a mellérendelt modell a demokratikus autonómiát erősítette, de a gazdaságossági és működési hatékonysági szempontokat háttérbe szorította.

Finanszírozási aránytalanságok és városi versenyképesség

A cikk szerint a kétszintű rendszer finanszírozási oldalon is aránytalanságot termel. Bár a megosztott helyi adóbevételekből papíron a Fővárosi Önkormányzat részesedése nagyobb, a fővárosi források jelentős része eleve kötött feladatokra, mindenekelőtt a közösségi közlekedésre megy el, miközben a kerületeknek nem kell hasonló léptékű rendszereket fenntartaniuk.

Az Állami Számvevőszék 2024. harmadik negyedévi adatai alapján a 23 kerületi önkormányzat költségvetési bevételeinek teljesülése 483 milliárd forint volt, míg a Fővárosi Önkormányzaté 364,7 milliárd forint. A kerületek pénzügyi helyzete ráadásul jelentősen eltér egymástól, amit a 2026-os költségvetési főösszegek is jeleznek, a II. kerület 52,6 milliárd forintos, a XIII. kerület pedig 107,8 milliárd forintos bevételi főösszeggel számol.

A szerző szerint ez a szerkezet a várostervezésben is komoly problémát okoz, mert a lakhatás, a turizmus, a szociális ellátás és az infrastruktúra állapota városi léptékű ügy, a válaszok mégis gyakran kerületi szinten születnek meg. A fővárosi célok így 23 eltérő irányba feszülnek szét, ami a közterületi szabályozástól a rövid távú lakáskiadásig több területen is egymásnak ellentmondó megoldásokat eredményez.

A cikk szerint a főváros fejlesztéspolitikai eszközei is gyengülnek. A korábban várospolitikai ösztönzőként működő programok, köztük a Városrehabilitációs Keret és a TÉR-KÖZ pályázatok visszaszorulnak, miközben egyre több eredetileg fővárosi beruházást a kerületek vesznek át. Ez a folyamat szűkebb helyi szemlélethez, egyenetlen műszaki színvonalhoz és a több kerületet érintő projektek nehezebb megvalósításához vezet.

A szerző összegzése szerint a jelenlegi modellben a főváros, a kerületek, a lakosok és a befektetők egyaránt veszítenek. A bizonytalan hatáskörök és az eltérő feltételek gyengítik Budapest gazdasági versenyképességét és csökkentik a fejlesztések kiszámíthatóságát.

Korábban beszámoltunk a felülvizsgált 2026-os költségvetés előkészítéséről, amelyet a kormány reálisabb, „valós számokra” épülő alapokra helyezne, és augusztus végéig a parlament elé terjesztene. Az anyagban szó volt arról is, hogy elindul a 2027-es büdzsé tervezése, és a költségvetési menetrend későbbre tolásával a gazdasági pályához jobban igazodó, konzervatívabb tervezést céloznak, uniós egyeztetésekkel párhuzamosan.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?