Magyarországon továbbra is magas a NEET-ráta a fiatalok körében

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magas NEET-ráta fiataloknál

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

5 órával ezelőtt

Magyarországon továbbra is magas a NEET-ráta a fiatalok körében — Magas NEET-ráta Magyarországon

Magyarországon a nem tanuló, nem dolgozó és képzésben sem részt vevő fiatalok aránya a 2010-es évek eleji csúcsról mintegy 10%-ra csökken, de a jelenség még így is több mint 150 ezer embert érint. A probléma a munkaerőpiaci részvételen túl a társadalmi integrációt, a regionális egyenlőtlenségeket és a mentális egészséget is érdemben befolyásolja.

Kiemelések

Magyarországon az alacsony képzettségű fiatalok körében 40% felett, Budapesten viszont csak 4% körül van a NEET-ráta, Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön 10% fölé emelkedik.
Hollandiában a NEET-fiatalok aránya több mint egy évtizede 5% alatt marad, míg az Egyesült Királyságban több mint 1 millió 16-24 éves tartozik ebbe a kategóriába.
A holland modell a szakképzés erősítésére, munkaerőpiaci átmenetet segítő rendszerre és vállalatokat ösztönző támogatásokra, illetve mentális és pénzügyi készségek fejlesztésére épül.

Nemzetközi minták és oktatási tényezők

A The Guardian cikke szerint Hollandiában az Európai Unión belül a legalacsonyabb a NEET-fiatalok aránya, és ez a mutató több mint egy évtizede 5% alatt marad, miközben Nagy-Britanniában a 16-24 éves érintettek száma meghaladja az 1 milliót. Az Eurostat adatai alapján az EU-ban több mint 5 millió olyan fiatal van, aki nem tanul, nem dolgozik és képzésben sem vesz részt.

A Resolution és a Youth Futures Foundation tanulmányai szerint a holland eredmény egy hosszú távon felépített, három pillérre támaszkodó szakpolitikai modellhez kötődik. Ennek elemei a szakképzés erős szerepe, a részvételt és rehabilitációt támogató szociális háló, valamint azok a pénzügyi ösztönzők, amelyek a vállalkozásokat fiatal munkavállalók alkalmazására késztetik.

A szöveg szerint az oktatásban maradás kulcskérdés: 2024-ben az Egyesült Királyságban a 18-24 évesek 43%-a tanul, míg Hollandiában ez az arány 67%. A holland rendszerben a szakmai képzés és a munkahelyi tapasztalat összekapcsolása segíti az iskolából a munkaerőpiacra való átmenetet, ami a kutatók szerint nem helyettesíthető kisebb, időszakos intézkedésekkel.

Magyarországi kockázatok és társadalmi hatások

Magyarországon az alacsony iskolai végzettség a NEET-lét egyik legerősebb kockázati tényezője, az érintettség az alacsony képzettségűeknél 40% felett van, miközben a diplomásoknál 10% alatt marad. A nőknél a ráta 2023-ban 13,3%, a férfiaknál 8,7%, ami a hagyományos nemi szerepekkel, a munkavállalási korlátokkal és a szűkebb helyi lehetőségekkel is összefügg.

Erős területi különbségek is látszanak: Budapesten a NEET-ráta 4% körüli, míg Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön 10% fölé emelkedik, egyes térségekben pedig megközelíti a 20%-ot. A ritkábban lakott vidéki környezetben a korcsoporton belül minden ötödik fiatal érintett lehet.

A tartós inaktivitás mentális és szociális következményekkel jár, a szorongás, a depresszió és a függőségek kockázata növekszik, miközben a fiatalok kapcsolati hálója és információs tere gyakran beszűkül. A cikkben idézett Tim Versnel, a rotterdami városi tanács foglalkoztatási vezetője szerint a holland gyakorlat a mentális rezilienciára, a szerhasználat kezelésére és a pénzügyi ismeretek fejlesztésére is kiterjed, vagyis a teljes élethelyzet rendezésére törekszik, nem csupán az álláskeresés támogatására.

Korábbi cikkünkben a budapesti kétszintű önkormányzati rendszer működési következményeit vettük végig, kiemelve, hogy a 23 kerület és a Fővárosi Önkormányzat párhuzamos hatáskörei széttöredezett felelősséget, egyenetlen finanszírozást és gyengébb városszintű koordinációt eredményeznek. A bemutatott példák szerint a bizonytalan illetékességi viszonyok késedelmeket okoznak a közterület-fenntartástól a fejlesztésekig, és összességében rontják Budapest versenyképességét és a beruházások kiszámíthatóságát.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?