Az európai hőhullámok csökkentik a háztartások jövedelmét, Madridban közel 10 százalékos visszaesést mértek

Az európai hőhullámok csökkentik a háztartások jövedelmét, Madridban közel 10 százalékos visszaesést mértek
Hőhullámok csökkentik jövedelmet

Az európai gazdaságban a tartós hőség és aszály már nemcsak egészségügyi, hanem közvetlen jövedelmi kockázatot is jelent a háztartások számára. Egy, a 2004 és 2022 közötti uniós adatokat vizsgáló tanulmány szerint a veszteségek különösen az alacsony keresetű, kültéri munkát végző csoportokat sújtják.

Kiemelések

  • Madridban a hőhullámok miatt közel 10 százalékkal csökkent a háztartások jövedelme 2004 és 2022 között az uniós adatok szerint.
  • A legszegényebb 20 százalék szenvedi el a legnagyobb anyagi veszteséget, különösen a mezőgazdaságban és az építőiparban dolgozók körében.
  • Még 1,5 Celsius-fokos globális felmelegedés mellett is 7,4 százalékpontos jövedelem-visszaesés, míg intézkedések hiányában akár 27,2 százalékpontos csökkenés várható Európában.

Uniós adatok mutatják a jövedelmi veszteséget

Portfolio.hu összefoglalója szerint a 2004 és 2022 közötti uniós adatokat elemző tanulmány arra jut, hogy a tartósan forró és száraz időszakok jelentősen rontják a lakosság pénzügyi helyzetét. A hőség visszafogja a munkavállalók teljesítményét, miközben növeli a hőguta, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát is.

A legkedvezőtlenebb helyzetben Madrid áll, ahol a termelékenység visszaesése miatt közel 10 százalékos jövedelemcsökkenést regisztráltak. Jessie Ruth Schleypen közgazdász, a tanulmány vezető szerzője szerint az alacsonyabb jövedelmű családok gyakran eleve olyan térségekben élnek, ahol korlátozottabb a vízellátás, és kevesebb a hőséget enyhítő zöldfelület.

Gernot Wagner, a Columbia Business School klímaközgazdásza úgy látja, hogy a klímaváltozás egymásra rakódó hatásai már egyértelműen megjelennek a gazdasági statisztikákban. Értékelése szerint a felmelegedés miatt a társadalom már most szegényebbé válik.

A veszteségek az alacsony jövedelműeket sújtják leginkább

A szélsőséges időjárás hatása rendkívül egyenlőtlenül oszlik meg a lakosságon belül. A legszegényebb 20 százalék szenvedi el a legnagyobb anyagi veszteséget, mert nagyobb arányban dolgozik olyan, a hőségnek kitett ágazatokban, mint a mezőgazdaság vagy az építőipar, ahol a védelem korlátozott, és a kánikula akár teljes napi munkakiesést is okozhat.

Ezzel szemben a légkondicionált irodákban dolgozók jóval kevésbé érzékelik a közvetlen gazdasági hatást. A helyzetet tovább rontja, hogy a hőmérséklet emelkedésével párhuzamosan az élelmiszerárak is nőnek, ami további nyomást helyez a családi költségvetésekre.

A jövőbeli kilátások a meghozott intézkedésektől függenek. A modellek szerint akkor is 7,4 százalékpontos jövedelem-visszaesés várható a történelmi átlaghoz képest, ha a globális felmelegedést sikerül 1,5 Celsius-fok alatt tartani, a jelenlegi klímapolitikai pályán viszont Európában akár 27,2 százalékpontos csökkenés is bekövetkezhet határozott fellépés nélkül.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a francia villamosenergia-rendszerben a kánikula idején egyszerre nő a csúcskereslet és ugranak az árak, miközben a nappali napenergia-termelés érdemben stabilizálja a hálózatot. Cikkünkben kiemeltük: a nukleáris termelés nyári sérülékenysége és az esti „duck curve” miatt a rugalmasság, a tárolás és a hálózatfejlesztés válik kulcskérdéssé Európában, különösen Közép- és Kelet-Európában.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.