Magyarországi bérugrás mögött egyszeri közszférás kifizetések állnak

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Bérugrás mögött közszféra

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyarországi bérugrás mögött egyszeri közszférás kifizetések állnak — Egyszeri kifizetések hatása

A magyar első negyedéves bér- és munkaerőköltség-adatok kiugró növekedése mögött döntően nem általános piaci béremelés, hanem rendkívüli közszférás juttatások állnak. A részletes bontás alapján a versenyszférában a bérnyomás közben 7,8-8,0 százalék közé lassul, ami mérsékeltebb inflációs kockázatra utal.

Kiemelések

Az Eurostat szerint Magyarországon 16,0 százalékkal nőtt a munkaerőköltség az első negyedévben, ami EU-s rekordnak számít.
A nem piaci szektorban 37,5 százalékkal ugrottak meg a munkaerőköltségek, a kiugrást főként egyszeri közszférás kifizetések, például a fegyverpénz és pedagógus-kompenzáció okozzák.
A Magyar Nemzeti Bank számára a piaci bérnyomás enyhülése miatt mérséklődik a béroldali inflációs kockázat, így fókusz a forint stabilitása felé tolódik.

Az első negyedéves adatok szerkezete

Portfolio.hu elemzése szerint az Eurostat kedden közzétett első negyedéves munkaerőköltség-indexe Magyarországon 16,0 százalékos országos növekedést mutat, ami az EU legmagasabb értéke volt ebben az időszakban. A részletes adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy a teljes mutatót elsősorban a bérkomponens 16,4 százalékos emelkedése húzza, miközben a nem bérjellegű munkaerőköltségek éves növekedési üteme is 12,8 százalékra gyorsul az előző negyedévi 6,9 százalékról.

A KSH szerdán közzétett adatai alapján a bruttó átlagkereset 750 ezer forint felett marad, a bruttó mediánbér pedig 600 ezer forint fölé kerül. A két szektor különválasztása azonban eltérő képet ad, mert az Eurostat adatai szerint a versenyszférában a munkaerőköltség-növekedés valójában 7,8-8,0 százalék közé lassul, miközben a nem bérjellegű költségek növekedése csak 6,6 százalékra emelkedik az előző negyedévi 6,1 százalékról.

A vállalati bérstatisztikákban az áprilisi adatokkal együtt sem látszanak rendkívüli szintugrások vagy szerkezeti törések. Az átlag- és mediánbérek közötti rés továbbra is széles, de a trend egyenletesebb, ami arra utal, hogy a magánszektor fegyelmezettebb és differenciáltabb bérpolitikát követ.

Közszférás egyszeri tételek és jegybanki következmények

A nem piaci szektorban az Eurostat 37,5 százalékos munkaerőköltség-emelkedést rögzít, ezen belül a közvetlen bérkomponens 38,7 százalékkal nő. A rendszeres keresetek ennél jóval visszafogottabb képet mutatnak, országos szinten 9,1 százalékos növekedéssel, ami arra utal, hogy a kiugrás nagy részét nem beépülő alapbéremelések, hanem egyszeri kifizetések adják.

A közszférás átlagbér meredek emelkedése mellett a mediánbér lényegében lapos marad, ami azt jelzi, hogy a pluszpénz nem a dolgozók többségéhez jut el. A januári kiugrást a fegyverpénz okozza, amely mintegy 80 ezer hivatásos és szerződéses állományban dolgozót érint, míg a tavaszi, enyhébb hullámot a pedagógusok egyszeri, bruttó 152 400 forintos kompenzációja magyarázza.

A KSH havi kereseti adatai és az Eurostat negyedéves, órabér-alapú indexe közötti eltérés módszertani okokra vezethető vissza. Míg a hazai statisztika az egyszeri juttatásokat egy adott hónapban mutatja ki, az Eurostat ugyanazt a költséget az egész negyedév ledolgozott munkaóráira osztja szét, ezért a havi sokk a nemzetközi mutatóban kisimul.

A részletes szerkezeti adatok alapján a Magyar Nemzeti Bank számára a piaci bérnyomás inkább enyhülő képet mutat. Ez azt jelenti, hogy a monetáris politika szempontjából a béroldali inflációs kockázat korlátozottabb, így a döntéshozók továbbra is nagyobb súllyal figyelhetik a forint stabilitását, a külső egyensúlyi mutatókat és a globális kockázati környezetet.

Korábbi cikkünkben a Fed üzenete utáni forintpiaci korrekciót elemeztük, amikor a dollár erősödése nyomán az EUR/HUF a reggeli erősödési kísérlet után ismét 352–353 közelébe emelkedett. Kitértünk arra is, hogy a piac már nem árazott idei amerikai kamatcsökkentést, miközben a befektetők a magyar hozamok mozgását és a nemzetközi jegybanki környezetet figyelték.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?