Magyar energiarendszer szabályozási feszültségei növelik a vállalati áramköltségeket
A magyar villamosenergia-rendszer a gyors napelemes bővülés után egyre inkább a rugalmasság, a hálózati alkalmazkodás és az árképzési torzulások korlátaival szembesül. Miközben a beépített napelemes kapacitás 2026 tavaszára 8,6 gigawatt fölé emelkedik, a támogatási és díjstruktúra miatt a költségek egyre nagyobb része a vállalati fogyasztóknál jelenik meg.
Kiemelések
- A MAVIR szerint 2026 tavaszára a hazai napelemes kapacitás meghaladja a 8,6 gigawattot, miközben rendszerterhelési korlátok miatt nőnek az egyensúlyi problémák.
- A 2024-es és 2025-ös negatív áras órák száma rekordot dönt a magyar áramtőzsdén, 2026 áprilisában több napon is mínusz 500 euró/MWh alatti árak várhatók.
- A rezsipolitika 2022–2026 között évente 800–2400 milliárd forint költségvetési támogatást igényel, miközben az extra terhek növelik a vállalati áramköltségeket és rontják a kkv-k versenyképességét.
Napelemes bővülés és rendszerterhelési korlátok
Portfolio.hu elemzése szerint a hazai energiarendszer az elmúlt évtized egyik legnagyobb átalakulásán van túl, de a gyors kapacitásnövekedés mellett egyre láthatóbbá válnak az egyensúlyi problémák. A MAVIR adatai alapján 2026 tavaszára az ipari és háztartási napelemes kapacitás meghaladja a 8,6 gigawattot, miközben 2026-ban négy év után először 1 gigawatt alatt maradhat az éves bővülés.A feszültséget növeli, hogy a tavaszi és őszi napsütéses órákban a rendszerterhelés gyakran csak 4 és 5,5 gigawatt között alakul, vagyis a termelői oldal gyorsabban fejlődik, mint a hálózati és szabályozási alkalmazkodás. Ennek jele, hogy a negatív áras órák száma 2024-ben és 2025-ben is rekordot dönt a hazai áramtőzsdén, 2026 áprilisában pedig több napon is mínusz 500 euró/megawattóra szintig esnek a másnapi árak.
A cikk szerint ez nem a napelemes beruházások kudarcát jelzi, hanem azt, hogy a hálózatok, a szabályozási eszközök és az energiatárolási kapacitások nem bővülnek azonos ütemben. A fennmaradó támogatási rendszerek, különösen a KÁT, továbbra sem ösztönzik kellően a piaci alapú és rendszeregyensúlyt támogató működést.
Vállalati terhek és szabályozási reformkényszer
A lakossági árak védelme mellett a jelenlegi támogatási rendszer jelentős költségvetési és piaci mellékhatásokat okoz. A számítások szerint 2022 és 2026 között a rezsipolitika éves költségvetési támogatási igénye 800 és 2400 milliárd forint között mozog, miközben a teljes vizsgált időszakban mintegy 400 milliárd forint jut állami energiahatékonysági célokra.Az energiaszektoron belüli keresztfinanszírozás miatt a terhek egy része a vállalatokhoz kerül át. A megújuló és tárolói támogatások fedezetéül szolgáló pénzeszköz 2026 áprilisában kilowattóránként mintegy 15 forintra emelkedik, ez pedig teljes egészében beépül a vállalati árakba, különösen rontva a kkv-k versenyképességét.
A hálózati díjstruktúra szintén torz képet mutat: nagyfeszültségen a díj kilowattóránként 5 forint körül alakul, középfeszültségen 12 forint, kisfeszültségen pedig 25 forint. Az elemzés szerint a következő évek kulcslépései közé tartozik a rezsitámogatás célzottabbá tétele, a költségalapú rendszerhasználati díjak bevezetése, a különadók és támogatások piackonform átalakítása, valamint az energiatárolás jogi helyzetének rendezése és a kettős díjfizetés megszüntetése.
Korábban beszámoltunk Magyarország uniós energiatárolási megállapodáshoz való csatlakozásáról, amely 2026–2028 között Európa-szerte 45 gigawatt új tárolói kapacitás kiépítését célozza, ebből 700 megawattot Magyarország vállal. Az akkori összefoglaló szerint az energiatárolás a megújulók rendszerbe illesztését és a hálózat rugalmasságát erősíti, ami hosszabb távon az árak mérsékléséhez és a versenyképesség javításához is hozzájárulhat.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto