Paks II. megvalósítása továbbra is jelentős szabályozási és költségkockázatokkal terhelt

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Paks II. kockázatok és kihívások

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

24.04.2026

Paks II. megvalósítása továbbra is jelentős szabályozási és költségkockázatokkal terhelt — Paks II. kockázatok nőnek

A paksi atomerőmű bővítésének jövője egyre nehezebben tervezhető, mert az engedélyezési, finanszírozási és kivitelezési kockázatok egyszerre nehezednek a projektre. A bizonytalanságot növeli, hogy közben Paks I. működő blokkjainak üzemideje a 2030-as években fokozatosan kifut, ami az ellátásbiztonsági szempontokat is előtérbe helyezi.

Kiemelések

A Paks II. projektet súlyos kockázatok terhelik az uniós engedélyeztetési feltételek változása, költségek növekedése és technológiai bizonytalanságok miatt.
A beruházás eddig mintegy 1,5 milliárd eurót emésztett fel, leállítása a nagyobb pénzkiáramlás előtt lenne érdemes az elemző szerint.
A Paks I. blokkok 2030-as években lejáró üzemideje miatt a Paks II. körüli bizonytalanság stratégiai ellátásbiztonsági kockázatot is jelent Magyarország számára.

Projektkockázatok és leállítási dilemmák

A Portfolio.hu beszámolója szerint Kabát Krisztián, a lap energetikai elemzője arról beszélt, hogy a Paks II. beruházás három fő tényező miatt billeg. Ezek az uniós engedélyezési és támogatási keretek újranyitása, a költségek érdemi elszállásának kockázata, valamint a kivitelezéshez kapcsolódó technológiai és beszállítói bizonytalanságok.

A beszélgetésben elhangzott, hogy a projekt eddig hozzávetőleg 1,5 milliárd eurót emésztett fel. Az elemző szerint, ha a leállításról születne döntés, azt még a nagyobb pénzügyi ráfordítások előtt lenne célszerű meghozni.

Ellátásbiztonsági nyomás a hazai villamosenergia-termelésben

A paksi bővítésről szóló politikai és szakmai döntéseket az is szűk pályára tereli, hogy Paks I. négy működő blokkja a hazai áramtermelés jelentős részét adja. Ezeknek az egységeknek az üzemideje a 2030-as években kifut, ezért a pótlásuk stratégiai kérdéssé válik Magyarország számára.

Ez azt jelenti, hogy a Paks II. körüli bizonytalanság nemcsak beruházási, hanem ellátásbiztonsági kockázatként is megjelenik az energetikai szektorban. A témáról szóló műsor már elérhető a Spotify-on, az Apple Podcasten és más nagy podcast platformokon is.

Korábbi cikkünkben az Alteo győri, lítium-ionos energiatároló beruházásáról írtunk, amely 10 MW teljesítményű és 20 MWh kapacitású egységgel bővítette a vállalat portfólióját, részben RRF-támogatással. Bemutattuk, hogy a fejlesztéssel az Alteo saját tulajdonú tárolói kapacitása 90 MW-ra nő, ami a rendszerstabilizálás és a megújuló termelés integrációja szempontjából is kulcsfontosságú. A cikk arra is rámutatott, hogy a gyors reakcióidejű energiatárolók piaci szerepe erősödik, ahogy a hazai rendszer egyre szorosabban kapcsolódik az európai villamosenergia-piachoz.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?