A magyar munkaerőpiac gyengülése mellett nő a külföldön dolgozók száma

A magyar munkaerőpiac gyengülése mellett nő a külföldön dolgozók száma
Munkaerőpiac és külföldi munkavállalás

Az idei első negyedévben stabilizálódás jelei látszanak a foglalkoztatásban, miközben az éves összevetés továbbra is visszaesést mutat a magyar munkaerőpiacon. A folyamatot torzítja, hogy a magyarországi lakcímmel rendelkező, de külföldi telephelyen dolgozók száma a választások előtt 119 ezerre ugrott, ami 2019 óta nem látott szint.

Kiemelések

  • A 15-74 éves foglalkoztatottak száma 2024 első negyedévében 4 millió 627 ezer fő, ami 65 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
  • A hazai elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 85 ezerrel csökkenve 4 millió 440 ezer fő, miközben külföldön dolgozó magyarok száma 119 ezerre nőtt.
  • A munkanélküliségi ráta 4,7% az előző havi 4,9% után, de meghaladja a tavalyi 4,3%-os szintet, miközben az átlagos álláskeresési idő 12,2 hónap.

Első negyedéves foglalkoztatási adatok

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, a 15 és 74 év közöttiek körében a foglalkoztatottak száma az idei első negyedévben 4 millió 627 ezer fő, ami 65 ezerrel alacsonyabb az egy évvel korábbi szintnél.

A közfoglalkoztatottaktól és az átmenetileg külföldön dolgozó magyaroktól megtisztított adatok szerint a hazai elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 440 ezren dolgoznak, ez 85 ezres éves csökkenést jelent. Ez arra utal, hogy a belföldi munkaerőpiac gyengülése erősebb, mint amit az összesített adat önmagában mutat.

A külföldi telephelyen dolgozó, magyarországi lakcímmel még rendelkező magyarok száma 119 ezerre emelkedik. Ilyen magas érték utoljára a Covid-válság előtt, 2019-ben látszik a cikkben ismertetett adatok szerint.

Munkanélküliség és álláskeresési nehézségek

A munkanélküliségi ráta az előző hónapokban látott 4,9%-ról 4,7%-ra mérséklődik, de ez továbbra is meghaladja az egy évvel korábbi, 4,3%-os szintet. A munkanélküliek átlagos létszáma 226 ezer fő, ebből 122 ezer férfi és 104 ezer nő.

Az állásukat elvesztők egyre nehezebben találnak új munkát, az átlagos álláskeresési idő 12,2 hónap. A három hónapnál rövidebb ideje munkát keresők aránya 35,3%, ami 8,1 százalékponttal alacsonyabb az előző év azonos időszakánál, miközben a 4 és 11 hónapja állást keresők aránya 28,4%-ra nő.

A több mint egy éve munkát keresők aránya érdemben nem változik, ugyanakkor a helyzet társadalmi kockázatát növeli, hogy Magyarországon az álláskeresési járadék csak három hónapig jár. Ez azt jelenti, hogy a munkaerőpiaci romlás miatt egyre többen maradhatnak ellátás nélkül.

Korábbi cikkünkben a magyar munkanélküliségi ráta év eleji emelkedéséről írtunk, amely közel 5%-ra kapaszkodott, és a Covid-lezárások óta nem látott szintet jelzett. Arra is rámutattunk, hogy bár uniós összevetésben ez még nem számít kiugrónak, a romló trend szerkezeti kockázatokat és egyre nehezebb munkaerőpiaci alkalmazkodást vetít előre.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.