KBC magyarországi működését is politikai nyomás érte Király Júlia szerint

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
KBC politikai nyomás Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

29.04.2026

KBC magyarországi működését is politikai nyomás érte Király Júlia szerint — KBC-t politikai nyomás érte

A magyar bankszektor működését érintő politikai nyomásgyakorlásról beszélt Király Júlia, aki szerint nemcsak az Erstét, hanem a KBC-t is többször megzsarolták igazgatósági szerepe miatt. Az MNB volt alelnöke a bankok alkalmazkodási kényszerét azzal magyarázta, hogy egy tőkeigényes pénzügyi szereplő nem tud egyik napról a másikra kivonulni egy piacról.

Kiemelések

Király Júlia szerint a KBC magyarországi igazgatósága éveken át politikai nyomásnak volt kitéve, több lemondási kísérlet történt igazgatósági tagok részéről.
2013-ra Matolcsy György jegybankelnökként ellehetetlenítette Király Júlia helyzetét, aki ekkor mondott le alelnöki posztjáról és kritikusan értékelte a későbbi döntéseket.
A bankok tőkeigénye miatt nem tudnak gyorsan kivonulni a piacról, ezért rákényszerülnek a helyi politikai és szabályozói környezethez való alkalmazkodásra.

Igazgatósági nyomás és lemondási kísérletek

A Portfolio beszámolója szerint Király Júlia arról beszélt, hogy a KBC-nél töltött nyolc évéből hét évig Thomas Leisen volt az igazgatóság elnöke, és már az első olyan jelzésnél, amikor kifogásolták a jelenlétét a testületben, azonnal megírta a lemondását. Elmondása szerint Leisen ezt nem fogadta el, mert a bank szabálykövető működésére és adófizetésére hivatkozva úgy vélte, szükség van rá az igazgatóságban.

Király Júlia szerint számára meglepő volt, hogy az Erste ezzel szemben azonnal elfogadta Simor András lemondását. Hozzátette, hogy a KBC később is többször került hasonló helyzetbe, volt olyan eset, amikor a felügyelet elnöke a belga felügyeletet kereste meg, és olyan is, amikor a jegybank beperelte őt az MNB-alapítványról tett kijelentése miatt.

A nyolcadik évben új elnök érkezett a bankhoz, aki egy civil nagygyűlésen elmondott beszéde miatt maga is fenyegetést kapott, és végül elfogadta Király Júlia lemondását.

Jegybanki konfliktusok és ágazati következmények

Az egykori jegybanki vezető felidézte, hogy 2010 előtt még jó kapcsolatban volt Matolcsy Györggyel, de állítása szerint 2013-ra jegybankelnökként ellehetetlenítette a helyzetét, nem egyeztetett vele alelnökként, és nem támogatta a javaslatait. Király Júlia szerint ekkor mondott fel, és búcsúzóul a „Bevezetés a közgazdaságtanba” című könyvet adta át neki egy személyes üzenettel.

Megítélése szerint Matolcsy György akkor hozott kifejezetten rossz döntéseket, amikor saját belátása szerint járt el, míg a szakmai stábra támaszkodva a jegybank működése nagyjából rendben volt. Úgy vélte, az elnökség kezdeti időszakában inkább a kedvező körülmények segítették a működést, a későbbi időszakban viszont súlyos hibák történtek, amelyek jelentős költséget okoztak az országnak.

Király Júlia szerint a bankok azért engednek az ilyen nyomásgyakorlásnak, mert működésük tőkeigényes, ezért nem tudnak gyorsan kivonulni egy adott piacról. Emiatt a pénzügyi szereplők számára kulcskérdés, hogy a helyi szabályozási és politikai környezethez alkalmazkodni tudjanak.

Korábbi cikkünkben az MNB 6,25%-on tartott alapkamatáról és a monetáris tanács óvatos, stabilitásorientált irányvonaláról írtunk a bizonytalan külső környezetben. Kitértünk az inflációs pályára és a forint erősödésére is, kiemelve, hogy a geopolitikai feszültségek és a magas energiaárak továbbra is érdemi kockázatot jelentenek a gazdaság és a pénzpiacok számára.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?