A Magyar Bankszövetség az extraprofitadók kivezetését sürgeti Magyarországon

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Bankszövetség az extraprofitadók kivezetéséről

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

Tegnap

A Magyar Bankszövetség az extraprofitadók kivezetését sürgeti Magyarországon — Bankszövetség az adók ellen

A magyar bankszektor szerint a rendkívüli szabályozási és adóterhek tartós fennmaradása egyre inkább fékezi a hitelezést és rontja a gazdaság versenyképességét. A szövetség az új kormánytól kiszámíthatóbb, versenysemlegesebb gazdaságpolitikát és az euró bevezetésének stratégiai napirenden tartását kéri.

Kiemelések

A Magyar Bankszövetség sürgeti a bankadók, extraprofitadók és tranzakciós illetékek átlátható, előre rögzített kivezetését, mert torzítják a piaci folyamatokat és visszafogják a hitelezést.
A szövetség szerint a monetáris unióhoz, azaz az euró bevezetéséhez való csatlakozás tartósan alacsonyabb és kiszámíthatóbb kamatkörnyezetet, illetve stabilabb gazdaságot eredményezhet Magyarországon.
Jelasity Radován marad a Bankszövetség elnöke, Becsei András alelnök, miközben új munkacsoport-elnököket és testületi vezetőket választottak a következő hároméves ciklusra.

Szabályozási fordulatot kér a bankszektor

According to Portfolio, a Magyar Bankszövetség közleménye szerint a pénzintézeti szektort terhelő rendkívüli adók, köztük a bankadó, az extraprofitadó és a tranzakciós illeték, a nehezebb időszakokban ideiglenesen hozzájárultak a költségvetési stabilitás fenntartásához, tartós fennmaradásuk azonban már többet árt, mint használ. A szervezet úgy látja, hogy ezek az intézkedések visszafogják a hitelezést, torzítják a piaci folyamatokat, és gyengítik a bankszektor gazdaságvédelmi szerepét.

A közlemény szerint a kamatstop, a kötelező ATM-telepítés és más hasonló lépések közvetlenül avatkoznak be a piaci versenybe, miközben rontják a pénzügyi kultúrát és a magyar gazdaságba vetett bizalmat. A szövetség ezért átlátható, előre rögzített kivezetési pályát tart szükségesnek a rendkívüli terhek esetében, és azt hangsúlyozza, hogy a bankrendszer stabil jogszabályi környezetben tudja leginkább támogatni a növekedést és a pénzügyi stabilitást.

A bankszektor képviselői azt is jelzik, hogy a piaci finanszírozásba illeszkedő, célzott támogatási konstrukciók hatékonyabbak lehetnek, mint a választási ciklusokhoz igazított programok. Álláspontjuk szerint az egyenlő versenyfeltételek az ügyfelek számára jobb minőséget és kedvezőbb árakat hozhatnak, miközben mérsékelhetik a költségvetési terheket is.

Euró, digitalizáció és új vezetői ciklus

A szövetség szerint az európai integráció erősítése és az euró bevezetése a teljes magyar gazdaságot dinamizálhatja. Érvelésük alapján a monetáris unióhoz való csatlakozás tartósan alacsonyabb és kiszámíthatóbb kamatkörnyezetet teremthet, miközben a régiós példák, Szlovákia, Szlovénia és Horvátország, arra utalnak, hogy csökkenhet az árfolyam- és inflációs ingadozás is.

A közlemény a modern, digitális pénzügyi infrastruktúrát is a versenyképes gazdaság alapfeltételének nevezi. A bankszektor az állami adatbázisokban elérhető adatok megosztásának egyszerűsítését, a biztonságos és rugalmas szabályozást, valamint a digitális ügyfélutak fejlesztését támogatja, mert ezek javíthatják az ügyfélélményt és erősíthetik a versenyt.

A testületi ülésen közben 18 vezető kapott felkérést bankszövetségi munkacsoport-elnöki pozícióra, és a szervezet megválasztotta következő három évre szóló vezető testületeit is. Az elnökséget Jelasity Radován vezeti, alelnökként Becsei András dolgozik majd, míg a felügyelőbizottság élére Peter Roebben, az etikai bizottság élére pedig Balogh László került.

Korábban beszámoltunk arról, hogy a több évnyi magas inflációval és emelt kamatkörnyezettel jellemzett időszak után kedvezőbbé váltak a magyar kilábalási kilátások, miközben a régióban is fordulópont közeledhet a jegybanki politikában. Cikkünkben arra is kitértünk, hogy az Ecofin döntése a módosított magyar helyreállítási terv elfogadásával megnyithatja az utat több mint 10 milliárd eurónyi uniós forrás lehívása előtt, szigorú reform- és mérföldkőfeltételek mellett. A források célterületei között a zöld közlekedés, az energetika, a digitalizáció és a vállalkozásfinanszírozás szerepeltek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?