Az osztrák bankcsoportok újra felvásárlásokat hajtanak végre a régióban, az MBH a legaktívabb vevők közé került

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Osztrák bankok régiós felvásárlásai

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

29.04.2026

Az osztrák bankcsoportok újra felvásárlásokat hajtanak végre a régióban, az MBH a legaktívabb vevők közé került — Bankok újra vásárolnak

A közép-kelet-európai bankszektor 2025-re ismét növekedési pályára áll, miközben a magas tőkeszint, a javuló hitelminőség és a csak mérsékelten csökkenő kamatok továbbra is támogatják a jövedelmezőséget. A konszolidáció ugyan lelassult a 2021-es csúcs után, de az osztrák bankok hosszabb szünetet követően újra aktív vevőként jelennek meg, és egy magyar szereplő is a régiós felvásárlói élmezőnybe került.

Kiemelések

A régiós GDP-növekedés 2026-ra 2,5%, Magyarországon 1,5% lehet, de továbbra is jelentős geopolitikai bizonytalanság övezi a kilátásokat.
Az átlagos banki P/BV mutató 2025 eleji 1,0-ról 2026 elejére 1,6-ra emelkedik, miközben az Erste lengyel akvizícióján már 2,0 körüli értékelés is megjelenik.
A blockchain, tokenizáció és AI gyors terjedése új M&A-hullámot és technológiai fejlesztéseket generál a régiós bankoknál, növelve a Swissquote-szerű platformok szerepét.

Régiós bankpiaci konszolidáció és felvásárlási trendek

A Portfolio.hu beszámolója szerint a Deloitte sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy 2025-ben valamennyi régiós ország eltérő mértékben ugyan, de visszatér a növekedési pályára, és az Economist Intelligence Unit 2026-ra 2,5%-os átlagos GDP-bővülést vár a térségben. Magyarország esetében ez az ütem 1,5%, miközben a kilátásokat továbbra is jelentős geopolitikai bizonytalanságok övezik.

Molnár Gergő, a Deloitte igazgatója szerint a jegybankok 2025 során óvatos monetáris politikát folytatnak, a hitelkamatok csak mérsékelten csökkennek, ami tovább támogatja a bankok nyereségességét. A régiós átlagos tőkemegfelelési mutató 21,5%, a tőkearányos megtérülés pedig a 2024-es 17,8%-ról 17,4%-ra mérséklődik, ami historikus összevetésben továbbra is kedvező szintet jelent.

A nemteljesítő hitelek aránya 2025-ben tovább csökken, a régiós NPL-ráta 3,7%-ra süllyed, miközben a bankcsoportok átlagos P/BV mutatója 2025 eleji 1,0-ról 2026 elejére 1,6-ra emelkedik, ami 2008 óta először jelent ilyen szintet. A térség bankpiaca továbbra is fragmentált, de a 2017 és 2024 közötti konszolidáció nyomán a szereplők száma 237-ről 182-re csökken, Litvánia pedig kivétel marad, ahol a szabályozási környezet támogatja az új bankok alapítását.

Az M&A-piac 2021-ben 28 tranzakcióval rekordot döntött, majd a következő években a konszolidáció kifutása és a gazdasági bizonytalanság miatt visszafogottabb aktivitás következett. 2025-ben 10 tranzakció zárult le, egy további ügylet pedig folyamatban van; az elmúlt öt év legaktívabb vevői a Raiffeisen Bank International, az Erste Csoport és az MBH Bank voltak 5, 4, illetve 3 többségi részesedés megszerzésével.

Kiemelt ügyletként említették az Erste lengyelországi bankvásárlását, miközben aktív felvásárlóként jelenik meg az NLB, a KBC, az AIK és az OTP is. Az eladói oldalon leggyakrabban a Sberbank, az EBRD és a BNP Paribas szerepel, az OTP pedig korábban eladta szlovák és román leánybankját, miután ezeken a piacokon nem ért el megfelelő méretet. Magyarországon 2025-ben három tranzakció történt, ezek közül kettő az MBH Bankhoz kapcsolódott, egy pedig a MagNet Bank Polgári Bankra tett felvásárlása volt.

Értékeltség, technológiai nyomás és a bankok új növekedési irányai

Vajda Zsolt, a Deloitte vezető partnere arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt évek tranzakciós árazásai alapján számított P/BV mutató emelkedik, 2023-ban még 1,0 körül alakult, 2024-ben 1,2-re nőtt, 2025-ben pedig 1,3-at ért el. Az Erste a lengyel Santander felét már 2,0 körüli P/BV szinten vásárolja meg, ami azt jelzi, hogy a minőségi banki eszközökért a vevők egyre magasabb árat fizetnek.

A sajtótájékoztatón külön téma volt a blokklánc és a kripto gyors térnyerése a pénzügyi mainstreamben. Csomor Csaba, a Deloitte KKE Blockchain & Digital Assets vezetője szerint a pénz- és tőkepiacok fokozatosan a blockchainre költöznek, a tokenizáció pedig lehetővé teszi, hogy a pénzügyi eszközök tulajdonlása közvetlenül ezen az infrastruktúrán történjen.

A Deloitte szerint ez három irányból is hat a bankokra: új M&A-aktivitást generál, a pénzintézeteket technológiai partnereken keresztüli terjeszkedésre ösztönzi, és saját projektek indítására is készteti őket. A régiós érdeklődést tovább erősíti, hogy jelentős ügyféltőke áramlik a Swissquote-hoz, amely a kriptobefektetések egyik vezető szereplője.

A stablecoinok a hagyományos pénzügyi infrastruktúrához képest jobb elérhetőséget, gyorsabb lebonyolítást, alacsonyabb költséget, nagyobb átláthatóságot, programozhatóságot és interoperabilitást kínálnak. Csomor szerint az AI és a kripto együttese különösen erős változást hoz, mert az AI-ügynökök úgynevezett code-to-code módon képesek pénzügyi műveleteket végrehajtani, ami a hagyományos fiat rendszerben jóval korlátozottabb.

Korábbi cikkünkben az MNB 6,25%-on tartott alapkamatáról és a monetáris tanács óvatos, stabilitásorientált irányvonaláról írtunk a bizonytalan külső környezetben. Bemutattuk az inflációs kilátásokat és a forint mozgását is, kiemelve, hogy a geopolitikai feszültségek és a magas energiaárak továbbra is érdemi kockázatot jelentenek a gazdaság és a pénzpiacok számára.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?