Magyarország szélenergia-fejlesztése 15 éves késés után enyhítheti az áramimport-kitettséget

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Szélenergia-fejlesztés és import

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Üzlet és vagyon

Piaci hangok

Ciaran Ryan

29.04.2026

Magyarország szélenergia-fejlesztése 15 éves késés után enyhítheti az áramimport-kitettséget — Szélenergia áttörés közel

Magyarország a tavasztól őszig tartó időszakban jelentős napenergia-termelést ér el, mégis rendszeresen importra szorul a délutáni és éjszakai órákban. A hazai energiamixben a szélenergia alacsony aránya és a tárolókapacitás korlátozott bővülése miatt az olcsóbb nappali többlet nem csökkenti tartósan az ellátási és árazási kitettséget.

Kiemelések

A magyarországi szélenergia-fejlesztések mintegy 15 éves késéssel, várhatóan 2029-től indulhatnak el, 2030-ig összesen mintegy 670 MW kapacitás kiépítésével.
Magyarország jelenlegi beépített szélerőmű-kapacitása 325,1 MW, amelynek kihasználtsága meghaladja a naperőművekét, de az ország estétől reggelig jelentős áramimportra szorul.
Az új szélenergia-beruházások erősíthetik az ellátásbiztonságot, áramár-stabilitást, és akár hazai turbina-gyártókapacitás ösztönzésével iparági hatást generálhatnak.

Napenergia-többlet és kiegyensúlyozási hiány

Amint a Portfolio beszámolt róla, a magyarországi fotovoltaikus erőművek áprilistól lépnek a főszezonba, és felhőtlen időben a többi erőmű termelésével együtt a belföldi felhasználást is meghaladó mennyiségű villamos energiát állítanak elő. A rendszerirányító MAVIR grafikonjai szerint ilyenkor a többi erőmű termelését visszafogják, miközben a viszonylag szerény tárolókapacitás miatt a napközbeni többlet jelentős része alacsony, akár negatív áron exportra kerül.

Délutántól másnap reggelig ugyanakkor az ország továbbra is számottevő áramimportra szorul, mert a rendelkezésre álló hazai többletkapacitás zöme földgáz-, barnaszén-, lignit- vagy olajtüzelésű erőművekhez kötődik, amelyek termelése sokszor drágább az importnál. A cikk szerint emiatt az importár időnként több száz euró is lehet megawattóránként.

A Paksi Atomerőmű jelenleg is magas kihasználtsággal működik, miközben a Paks II projekt termelésének indulása a szöveg alapján három éve esedékes lett volna, mostanra pedig maga a megvalósulás is bizonytalannak tűnik. Az MVM új gázerőművei Tiszaújvárosban és Visontán jelen állás szerint 2028 vége és 2029 eleje között léphetnek termelésbe, de ezek földgázigénye érdemi marad, még akkor is, ha később 30-50%-os hidrogénbekeveréssel is működhetnek.

Szélenergia mint importcsökkentő alternatíva

A szöveg alapján a hazai szélenergia-fejlesztések érdemben javíthatnák az ellátásbiztonságot, a tisztább termelési szerkezetet és az áramárak kiszámíthatóságát, mert a szél- és napenergia termelési mintája jól kiegészíti egymást. Míg a naperőművek főként a melegebb időszakban és napközben termelnek többet, a szélenergia gyakran azokban az esti, éjszakai és hajnali időszakokban erősödik, amikor a napenergia kiesik és az importigény nő.

A MAVIR áprilisi adatai szerint néhány nap kivételével általános trend, hogy napközben alacsonyabb, este és éjszaka pedig időszakosan magasabb a hazai szélenergia-termelés. Ez különösen azért számít, mert a magyar szélerőmű-állomány beépített teljesítménye jelenleg mindössze 325,1 MW, miközben az éves átlagos kihasználtsága így is meghaladja a naperőművekét.

Magyarországon legutóbb 2011-ben épült szélerőmű, ezért a beruházások mintegy 15 éves lemaradásban vannak a cikk értékelése szerint. A jelenlegi szabályozási pálya alapján 2029-től épülhetne korlátozott kapacitású új szélpark, 2030-ig összesen mintegy 670 MW-tal, miközben a Tisza Párt eddig ismert tervei arra utalnak, hogy a geotermikus energia mellett a szélenergia is nagyobb szerepet kaphat.

Az új kapacitások telepítéséhez hálózatfejlesztésre és további energiatárolókra is szükség van, ugyanakkor az iparági hatás túlmutathat az áramellátáson. A cikk szerint Európa továbbra is erős turbinagyártásban, ezért egy nagyobb magyarországi telepítési program akár hazai gyártókapacitás létrejöttét is ösztönözheti.

Korábbi cikkünkben az európai villamos hálózati kapacitáshiányra hívtuk fel a figyelmet, amely már most késlelteti a megújuló projektek csatlakozását és fékezheti az energiaátállás ütemét. Azt is bemutattuk, hogy a szűk keresztmetszetek nemcsak új erőművek rendszerbe állását akadályozzák, hanem ipari fejlesztések és új fogyasztói csatlakozások megvalósítását is, így közvetlen versenyképességi kockázatot jelentenek.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?