Kecskeméti egyetemi alapítvány 113,5 milliárd forintos követelést tart fenn az Optimával szemben
A kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány szerint a 2021-ben nyújtott, 127,5 milliárd forintos kölcsön nem a megállapodás szerinti likvid formában maradt elérhető, ami később a campusberuházás leállásához vezetett. A vita pénzügyi tétjét növeli, hogy az Optima 2028 végéig vállalta a visszafizetést, miközben sikertelen konszolidáció esetén az MNB ellen is per indulhat a szerződéses kezesség miatt.
Kiemelések
- A kecskeméti egyetemi alapítvány 113,5 milliárd forintos követelést tart fenn az Optima Zrt.-vel szemben, a visszafizetés határideje 2028 vége.
- Optima Zrt. 2023-ban és 2024-ben mintegy 140 milliárd forintot fordított hozamot nem termelő, kockázatos ingatlanbefektetésekre, miközben 80 milliárd forintos hitelt is felvett.
- Az állam 19,5 milliárd forintos áthidaló finanszírozást adott a félbehagyott campus befejezésére, de az alapítvány jogi lépéseket is kilátásba helyezett az MNB ellen.
Kölcsönügylet és felelősségi vita
Amint arról a Telex beszámolt, Boross Ildikó azt mondta, hogy a kecskeméti egyetemet fenntartó alapítvány 2021-ben jóhiszeműen adott 127,5 milliárd forint kölcsönt a jegybanki tulajdonú Optima Zrt.-nek, a korábbi stratégiai együttműködésre és bizalomra építve. Elmondása szerint az ígéret az volt, hogy a forrás likvid marad, ezzel szemben a pénzt végül más célokra használták fel.Az eredeti tervek szerint az összegből a kecskeméti egyetemi campus és további helyi fejlesztések valósultak volna meg. Boross szerint a helyzet 2023 végén vált kritikussá, amikor a campus kivitelezője levonult a munkaterületről, mert az Optima kifogyott a pénzből.
A kuratóriumi elnök a kialakult helyzetért a Matolcsy György vezette korábbi jegybankot és az Optima volt vezetését teszi felelőssé. Ugyanakkor védi a kölcsönügyletet jóváhagyó helyi döntéshozókat, köztük Szemereyné Pataki Klaudiát és Lezsák Sándort, mert állítása szerint ők is az ügy áldozatai.
Pénzügyi kockázatok és visszafizetési kilátások
Boross tájékoztatása szerint a vagyonkezelő 2023-ban és 2024-ben mintegy 140 milliárd forintot költött el kockázatos, hozamot nem termelő hazai és külföldi ingatlanbefektetésekre, miközben a kecskeméti fél felé csak átmeneti likviditási problémákra hivatkoztak. Az egyetem helyzetét tovább rontja, hogy az Optima állítólag az alapítvány tudta nélkül 80 milliárd forintos hitelt vett fel egy sikertelen svájci ügylet refinanszírozására.Matolcsy György korábban azzal érvelt, hogy a vagyon nem veszett el, hanem ingatlaneszközökben jelenik meg. Az alapítvány elnöke ezzel szemben hangsúlyozza, hogy a megállapodás alapján a pénznek likvid formában kellene rendelkezésre állnia.
A félbehagyott campus befejezésére idén az állam 19,5 milliárd forintos áthidaló finanszírozást nyújtott. A kecskeméti alapítvány követelése a már átadott épületek értékének levonása után is 113,5 milliárd forint, és a jelenlegi megállapodás szerint az Optima 2028 végéig vállalja a visszafizetést. Az alapítvány bízik az új vezetés konszolidációs lépéseiben, de ha ez nem hoz eredményt, az MNB-t is beperelheti a szerződéses kezességvállalás alapján.
Korábbi anyagunkban az állam magán- és alternatív tőkealapok felé vállalt, 2026 márciusáig összesen 2645 milliárd forintra növekvő kötelezettségét vettük végig, hangsúlyozva, hogy ez nem azonnali kifizetés, hanem jövőbeli vállalási plafon. Kitértünk arra is, hogy a kötelezettségek jelentős része az MFB-csoporthoz kötődik, és a hosszú futamidő, az illikvid portfóliók, valamint az átláthatósági és szabályozási kockázatok tartós finanszírozási terheket és elszámoltathatósági kérdéseket vetnek fel.
Legfrissebb Real Estate hírek
- Forex
- Crypto