Magyarország kínai hitelének feltételei kerülnek előtérbe a kormányváltás után

Magyarország kínai hitelének feltételei kerülnek előtérbe a kormányváltás után
Kínai hitel feltételek napvilágon

A magyar állam egyik legnagyobb fennálló hitelkötelezettsége került ismét a figyelem középpontjába, miután a kormányváltást követően az ÁKK korábban nem ismert részleteket tett közzé a kínai finanszírozásról. A hároméves futamidejű kölcsönt még áprilisban hívta le az akkori kormány előzetes bejelentés nélkül, miközben a törlesztés ütemezése és a teljes visszafizetendő összeg sokáig nem volt nyilvános.

Kiemelések

  • A leköszönő magyar kormány áprilisban hároméves kínai hitelt vett fel, amelyet júliusban hoztak nyilvánosságra, finanszírozók: Kínai Fejlesztési Bank, Kínai Eximbank, Bank of China.
  • Ez a kínai hitel az államkötvényeken kívül a magyar állam legnagyobb aktuális hiteltartozása, kiemelt jelentőségű az adósságkezelés és átláthatóság szempontjából.
  • Magyarország több mint hárommilliárd eurónyi, kedvezőbb uniós helyreállítási forrást nem használt ki, a finanszírozás szerkezete így drágább, nem uniós irányba tolódott.

A hitelfelvétel háttere és forrásai

Az ügyről elsőként a Portfolio számolt be, miután a nyilvánosság csak júliusban értesült arról, hogy a leköszönő kormány már áprilisban lehívta a kölcsönt. A finanszírozást a Kínai Fejlesztési Bank, a Kínai Eximbank, valamint a Bank of China magyarországi fióktelepe biztosította.

A hitel hároméves futamidejű. A pénzügyminiszter korábban azt mondta, hogy a megállapodás a piaci feltételeknél kedvezőbb, ugyanakkor a törlesztés pontos menetrendje és a teljes visszafizetendő összeg hosszú ideig nem volt nyilvánosan ismert.

Az államadósságra és az uniós forrásokra gyakorolt hatás

Az államkötvényeket nem számítva ez jelenleg a magyar állam legnagyobb összegű fennálló hiteltartozása. Ez a konstrukció ezért nemcsak finanszírozási, hanem átláthatósági és adósságkezelési szempontból is kiemelt jelentőségű.

A kínai hitelfelvétel azért is figyelmet kap, mert Magyarország az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközéből több mint hárommilliárd eurónyi, lényegesen olcsóbb forráshoz is juthatott volna. A szöveg szerint a kormány ezt a lehetőséget nem használta ki, így a külső finanszírozási szerkezetben a drágább, nem uniós források szerepe erősödött.

Korábbi cikkünkben az uniós források felszabadításáról szóló brüsszeli egyeztetések menetét és a május 25. utáni politikai megállapodás várható időzítését foglaltuk össze. Áttekintettük azt is, milyen jogállamisági, közbeszerzési, korrupcióellenes és igazságügyi feltételek teljesülése mellett juthatna Magyarország a több ezer milliárd forintos támogatásokhoz, amelyek érdemben javíthatnák a gazdaság finanszírozási mozgásterét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.