A magyar bankszektor szabályozási fordulatot és kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát vár az új kormánytól
A magyar bankszektor vezetői az új kormánytól elsősorban kiszámítható gazdaságpolitikát, a beruházások élénkítését és a növekedést támogató szabályozási környezetet várnak. A bankvezérek a kamatstop kivezetését, az uniós források beáramlását, a fegyelmezett fiskális politikát és a verseny erősítését is kulcskérdésnek tartják.
Kiemelések
- A magyar bankszektor tőkearányos eredménye tavaly 11% volt, idén 8-9%-ra csökkenhet az osztalékbevételek és a külföldi leánybankok nélkül, miközben a szektor teljes terhelése eléri az 50%-ot.
- A bankszektor AI-bevezetése előrehaladott, de üzleti eredmény jelentős része még várat magára; a digitális modell egyes területeken akár 60%-os hatékonyságjavulást hozhat.
- A hitelkockázatok szektorszinten kezelhetőek, a NER-hez köthető cégek hitelkitettsége 25-30%, de széles körű portfólióromlás jelenleg nem látható.
Verseny, jövedelmezőség és technológiai átállás
A bankvezetők szerint a magyar piac előtt álló következő időszakot a verseny erősödése, a költséghatékonysági nyomás és a technológiai beruházások határozzák meg. Többen jelezték, hogy a külföldi bankok magyarországi terjeszkedési szándéka önmagában pozitív fejlemény, de a mérethatékonyság és a digitalizáció fenntartása továbbra is alapvető kihívás marad.Zolnai György szerint a fúziók jelentős megtakarítási lehetőséget hozhatnak a bankoknak, miközben egy külföldi nagybank kisebb hazai szereplő felvásárlása nem feltétlenül teremt érdemi szinergiát. Simák Pál arról beszélt, hogy az Intesa Sanpaolo kötelékében egy regionális digitális entitás jöhet létre, amely Magyarországra is beléphet, bár nem a CIB márkanév alatt.
A jövedelmezőséget illetően Becsei András azt mondta, hogy a bankszektor valós tőkearányos eredménye tavaly 11% volt a magyar piacon, idén pedig 8-9% lehet az osztalékbevételek és a külföldi leánybankok teljesítménye nélkül, az adóterhelést is figyelembe véve. Hozzátette, hogy a szektor teljes terhelése eléri az 50%-ot.
A mesterséges intelligencia alkalmazása szintén központi téma marad a szektorban. Zolnai György szerint a bankok már az AI-bevezetés előrehaladott szakaszában járnak, de ebből még nem mindenütt keletkezik közvetlen bevétel, ráadásul az agentic AI használata nem kívánatos eredményeket is hozott. A K&H ugyanakkor már valós gazdasági előnyöket lát, míg a Gránit Bank szerint a digitális modell gyorsabban teheti nyereségessé az ilyen fejlesztéseket, egyes területeken akár 60%-os hatékonyságjavulással.
Hitelkockázatok és portfólióminőség a gazdasági átmenetben
A banki vezetők összességében kezelhetőnek tartják az államtól függő vállalatokhoz kapcsolódó hitelkockázatokat, még akkor is, ha egyes tulajdonosi átrendeződések várhatók. A megszólalók szerint egyedi vállalati cash flow-problémák előfordulhatnak, de ezek jelenleg nem utalnak széles körű szektorszintű portfólióromlásra.Zolnai György szerint a NER-hez köthető cégek teljes GDP-kitettsége néhány százalék, hitelkitettségük pedig 25-30% lehet, ha a Növekedési Kötvényprogramot is figyelembe veszik. Hegedüs Éva azt mondta, hogy a Gránit Bank állami kitettsége és MNB-programokhoz kapcsolódó jelenléte marginális, miközben a hitelminőség és a fedezettség is erős. Krizsanovich Péter szerint az MBH Bank sem lát olyan tényezőt, amely szektorszinten komoly portfólióromlást indítana el.
Korábban írtunk a banki mesterséges intelligencia alkalmazásáról, amely a következő években érdemi hatékonyságjavulást, gyorsabb folyamatokat és akár jelentős profitnövekedést is hozhat a szektornak. Ugyanakkor kiemeltük, hogy a tényleges üzleti megtérülés még sok szereplőnél korlátozott, és a siker kulcsa nemcsak az algoritmus, hanem az adatok minősége és a munkatársak célzott AI-képzése is.
Legfrissebb Mergers hírek
- Forex
- Crypto