Az EU versenyképességi fordulatot keres a német és magyar gazdasági kihívások közepette

Az EU versenyképességi fordulatot keres a német és magyar gazdasági kihívások közepette
EU új növekedési modell

Az európai gazdaságpolitikai vita középpontjában egyre inkább az áll, hogy az Európai Uniónak miként kellene csökkentenie az U.S.-tól való függését és új növekedési modellt kialakítania. A kérdés a védelem, az energia, a digitális szolgáltatások és a pénzügyek mellett a közös beruházási politika, valamint az euró nemzetközi szerepének erősítése felé is tereli a figyelmet.

Kiemelések

  • Németország ipari teljesítménye visszaesett az energiafordulat, kínai autóipari verseny és elhúzódó adósságfék miatt, ami uniós növekedést is fékez.
  • Az EU a versenypolitika és a tőkepiacok integrációjának reformjait tervezi, valamint régióközi megállapodásokkal erősítené külkereskedelmét és az euró globális szerepét.
  • Magyarország stagflációs bajnokká vált alacsony adók, szigorú munkaügyi szabályok és uniós forrásvesztés miatt, a cikk az eurózóna-csatlakozást új integrációs horgonyként javasolja.

Német ipari gondok és uniós válaszok

A Portfolio.hu véleményrovatában megjelent írás szerint a német gazdaság részben saját korábbi döntései miatt kerül csapdahelyzetbe, miközben teljesítménye továbbra is meghatározza az európai gazdaság dinamikáját. A szerző szerint a fenntartható növekedés új német modelljének megtalálása ezért nemcsak berlini, hanem általános uniós érdek is.

A cikk az energiapolitikai fordulatok, az autóipar kínai versennyel szembeni lemaradása és a hadiipar előtérbe helyezése miatt bírálja a német gazdaságpolitikai irányt. Úgy véli, hogy a 2025-ben megtett lépés az adósságfék kivezetésére fontos, de késői volt, miközben Friedrich Merz kancellár Brüsszelt teszi felelőssé a német ipar gyengélkedéséért.

A szerző szerint ugyanakkor számos előremutató reform van napirenden, köztük a versenypolitika átalakítása és a tőkepiacok integrációja, hogy az európai vállalatok könnyebben növekedjenek. Emellett fontosnak nevezi, hogy az EU régióközi megállapodásokkal stabilizálja külkereskedelmét, és növelje az euró súlyát a globális kereskedelemben és a tartalékolásban.

Magyar pálya, eurócsatlakozási cél

A cikk Magyarország elmúlt 16 évét a versenyképesség hagyományos, alacsony adókra és gyengébb munkavállalói pozíciókra építő értelmezésének figyelmeztető példájaként mutatja be. A szerző szerint a rekord alacsony társasági adó, az egykulcsos személyi jövedelemadó, a munkaügyi szabályok szigorítása és a klímaszempontok elutasítása, az uniós források elvesztésével együtt, ahhoz vezet, hogy Magyarország a legutóbbi ciklusban az EU stagflációs bajnoka lett.

A cikk végkövetkeztetése szerint az euró bevezetése az újraindított integráció horgonya lehet, de a monetáris reform önmagában nem elég. A fenntartható felzárkózáshoz új társadalmi szerződésre is szükség van, amely az érdekegyeztetés európai szintre emelésén, a kollektív alku bővítésén és az erősebb munkaügyi kapcsolatokon alapul.

Korábbi cikkünkben az Eurobarométer friss felmérését ismertettük, amely szerint az európaiak egyre inkább stabilitási és biztonsági tényezőként tekintenek az Európai Unióra a bizonytalan globális környezetben. Kitértünk arra is, hogy Magyarország több gazdasági várakozási mutatóban derűlátóbb az uniós átlagnál, ugyanakkor Ukrajna támogatásának kérdésében érdemi eltérés látszik. A felmérésből az is kiderült, hogy az euró támogatottsága továbbra is magas, és a 2028–2034-es uniós költségvetésben eltérőek a magyar és az uniós prioritások (például oktatás vs. mezőgazdaság).

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.