Magyarország kereskedelmi kockázatait emeli ki a Mercosur- és ukrán importnyomás, mondja a Fidesz EP-képviselője

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország importkockázatai Mercosur és Ukrajna miatt

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Dan Blystone

10.05.2026

Magyarország kereskedelmi kockázatait emeli ki a Mercosur- és ukrán importnyomás, mondja a Fidesz EP-képviselője — Importnyomás növeli kockázatot

Az Európai Unió kereskedelempolitikája az elmúlt hónapokban felgyorsul, miközben a vita egyre inkább arról szól, hogyan lehet egyszerre új piacokat nyitni és megvédeni az érzékeny ágazatokat. A magyar exportérdekek szempontjából a feldolgozóipari előnyök mellett főként az agráriumra nehezedő, több megállapodásból összeadódó importnyomás kerül előtérbe.

Kiemelések

Győri Enikő szerint a Mercosur-megállapodás ipari előnyeit támogatja Magyarország, de az agrárszektort brazil csirke, etanol és méz importnyomása fenyegeti.
A Fidesz EP-képviselője kifogásolja a friss, kumulatív hatásvizsgálatok hiányát, mivel Ukrajna és több új kereskedelmi egyezmény egyszerre növelhetik a magyar agrárium kockázatait.
Az Egyesült Államokkal kötött megállapodásban az uniós export jelentős része 2-3 százalékról 15 százalékos vám alá kerül, ami komoly üzleti bizonytalanságot generál.

Mercosur, Ukrajna és az uniós tárgyalási irány

Portfolio interjúja szerint Győri Enikő, a Fidesz európai parlamenti képviselője úgy látja, hogy a kereskedelmi döntések gyorsulását nemcsak Donald Trump visszatérése, hanem az előző uniós ciklus elhúzódó döntésképtelensége is magyarázza. A politikus szerint a Bizottság és az Európai Parlament korábban túl sok politikai, fenntarthatósági és értékalapú feltételt kapcsolt a szabadkereskedelmi egyezményekhez, ami fékezte az előrehaladást.

Győri szerint a 2019-ben már kitárgyalt Mercosur-megállapodást korábban alá lehetett volna írni, de erre nem került sor. Úgy véli, az EU több partner szemében túlbonyolított szereplővé vált, miközben a Covid, az orosz-ukrán háború, a világgazdaság átrendeződése és az amerikai vámfenyegetések együtt még sürgetőbbé tették a külső piacok felé nyitást.

A képviselő a magyar gazdaság szempontjából a Mercosur ipari részét kedvezőnek nevezi, különösen az autóipar, az autóalkatrész-gyártás, a gépipar és a gyógyszeripar számára. Az agráriumban viszont a brazil csirke, az etanol, a méz és a cukor miatt lát kockázatot, nem elsősorban a közvetlen magyar import, hanem a más uniós piacokon jelentkező kiszorító hatás miatt.

Győri azt is kifogásolja, hogy nincs friss, nyilvános, kumulatív hatásvizsgálat, amely együtt kezelné a Mercosurt, Indiát, Ausztráliát és Ukrajnát. Szerinte Magyarország számára az ukrán vámmentes vagy kedvezményes hozzáférés nem választható el a többi megállapodástól, mert ugyanazon érzékeny termékekben több irányból is nőhet az importnyomás.

Ipari érdekek, agrárvédelem és U.S. vámvita

Az ausztrál és indiai tárgyalásokat Győri eltérően ítéli meg. Az ausztrál egyezményt összességében kevésbé tartja problémásnak, mert szigorúbb agrárkorlátokat, valamint ipari, vegyipari és nyersanyagpiaci előnyöket lát benne, míg az indiai modellt azért nevezi racionálisabbnak, mert az érzékeny agrártermékek helyett főként ipari, villamosipari, vegyipari és gyógyszeripari területekre koncentrál.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatos uniós tárgyalásokról azt mondja, hogy Trump vámemelési szándékai nem érik váratlanul Európát, de a jelenlegi bizonytalanság komoly üzleti kockázatot jelent. Győri bírálja azt a megállapodást, amelyben az uniós export jelentős része a korábbi 2-3 százalékos átlagos vámszintről 15 százalékos szintre kerül, még akkor is, ha ez alacsonyabb Trump korábbi fenyegetéseinél.

A képviselő szerint az EU korábban nem tudta kellően bizonyítani Washingtonnak, hogy a U.S.-nak is szüksége van az uniós piacra. Az Európai Parlamentben a Fidesz képviselői a parlamenti álláspont szavazásakor tartózkodtak, mert egyes elemeket támogathatónak tartottak, de kifogásolták, hogy zöldítési és jogállamisági feltételek is bekerültek a kereskedelmi keretbe.

Győri összegzése szerint Magyarország alapvető érdeke továbbra is a minél szélesebb kereskedelmi nyitás, mert a gazdaság erősen exportorientált. A fő kérdés szerinte az, hogy az EU képes-e egyszerre ipari exportérdekeit érvényesíteni, kritikus nyersanyagokhoz hozzáférni, új piacokat szerezni, és közben megvédeni azokat az európai és magyar agrártermelőket, akikre az összeadódó importnyomás nehezedik.

Korábbi cikkünkben azt jártuk körül, milyen irányba mozdulhat az EU gazdaságpolitikája az U.S.-tól való függés csökkentése és egy új növekedési modell kialakítása felé, külön kitérve a német ipar gyengélkedésére és a tervezett uniós reformokra. Bemutattuk, hogy a versenypolitika és a tőkepiacok integrációjának átalakítása mellett a régióközi megállapodások is fontos eszközt jelenthetnek a külkereskedelem stabilizálásában és az euró globális szerepének erősítésében.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?