Lőrincz Viktória az önkormányzati hatáskörök felülvizsgálatát és Budapesttel új együttműködést sürgeti

Lőrincz Viktória az önkormányzati hatáskörök felülvizsgálatát és Budapesttel új együttműködést sürgeti
Gyors reform, új együttműködés

Az önkormányzati rendszer gyors reformját és a döntéshozatal erősebb területi beágyazását helyezi előtérbe Lőrincz Viktória a vidékfejlesztési bizottsági meghallgatásán. A miniszterjelölt szerint a főváros és a vidék kapcsolatát helyre kell állítani, miközben a fejlesztési források és a helyi hatáskörök újraszabása is napirendre kerül.

Kiemelések

  • Lőrincz Viktória a vidékfejlesztési bizottsági meghallgatáson az önkormányzatoktól elvont hatáskörök felülvizsgálatát és az autonómia visszaállítását sürgette.
  • A miniszterjelölt Budapesttel és agglomerációjával hosszú távú, intézményes együttműködést tart szükségesnek a területfejlesztési politika egyensúlyának megteremtése érdekében.
  • Lőrincz szerint össze kell hangolni a fejlesztési forrásokat (TOP Plusz, GINOP Plusz), hogy egységesebb keretben valósuljon meg a helyi beruházások finanszírozása.

Bizottsági meghallgatás és reformprioritások

Mint a Portfolio.hu élő tudósításából kiderül, Lőrincz Viktória meghallgatása a vidékfejlesztési bizottságban az önkormányzatok jövőbeli szerepéről és a tárcához kerülő feladatokról szól. A miniszterjelölt előtt olyan terület állhat, ahol a települési vezetők gyors változtatásokat várnak, különösen a szolidaritási hozzájárulás és az önkormányzati autonómia kérdésében.

Lőrincz azt mondja, az elmúlt másfél évben rendkívüli mértékű központosítás zajlik, emiatt a döntéshozatal távol kerül az emberektől és sok esetben a helyi valóságtól is. Szerinte felül kell vizsgálni az önkormányzatoktól elvont hatásköröket, mert nem indokolt minden döntést Budapesten meghozni, és az erős állam a helyi képviselőiben is bízik.

A miniszterjelölt a kormányhivatalok működését államhitelességi kérdésnek nevezi, és gyors ügyintézést sürget. Emellett azt is hangsúlyozza, hogy a vidékpolitika nem szűkíthető le agrárpolitikára, mert a területi igazságosság, az alapszolgáltatások elérhetősége és a kistelepülések megtartóereje ennél szélesebb beavatkozást igényel.

Budapest szerepe és a fejlesztési források összehangolása

Lőrincz szerint Budapest Magyarország gazdasági és közlekedési központja, ezért nem szabad ellenségként kezelni. Úgy látja, a fővárosnak hosszú távú, intézményes együttműködésre van szüksége a kormánnyal és az agglomerációs településekkel is, ami a területfejlesztési politika új egyensúlyát alapozhatja meg.

A fejlesztési források felhasználásában is változtatást sürget, mert jelenleg az egyes pályázati eszközök és uniós alapok, köztük a TOP Plusz és a GINOP Plusz, eltérő logika mentén működnek ugyanazon települések esetében. Álláspontja szerint ezért a fejlesztési rendszert össze kell hangolni, hogy a helyi beruházások és szolgáltatások finanszírozása egységesebb keretben történjen.

A vidéki kiüresedés példájaként a posta, a kisbolt és a háziorvosi ellátás visszaszorulását említi, ami szerinte a fiatalok elvándorlásához és a közösségek széteséséhez vezet. Ez a megközelítés arra utal, hogy a készülő reformok nemcsak igazgatási, hanem regionális gazdaságfejlesztési és szolgáltatásszervezési hatással is járnak.

Korábbi cikkünkben Magyar Péter miniszterelnökké választásáról és az új kormány intézményi rendrakást célzó vállalásairól írtunk. Bemutattuk az alkotmányos felülvizsgálat, a miniszterelnöki ciklusok nyolc évben történő korlátozása, valamint a közmédia függetlenebbé tételét célzó tervek fő elemeit, továbbá azt, hogy a kabinet a hitelességet és az átláthatóságot a kormányzati működés kulcskérdésének tekinti.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.