A Tisza Párt befagyasztaná a polgármesteri béreket és csökkentené a kapcsolódó juttatásokat

A Tisza Párt befagyasztaná a polgármesteri béreket és csökkentené a kapcsolódó juttatásokat
Tisza Párt bérfagyasztás

A helyi önkormányzati vezetők javadalmazását érintő szabályok szigorítását kezdeményezi a Tisza Párt egy, a közpénzekkel való takarékosságra hivatkozó törvénymódosítással. A javaslat a 2024-es bérszinthez kötné a számítási alapot, miközben több tisztségnél megszüntetné a költségtérítést és mérsékelné egyes illetményi szorzókat.

Kiemelések

  • Szabó Tibor javaslata 2024-es szinten fagyasztaná be a polgármesteri illetményeket és megszüntetné a havi költségtérítéseket 2026. július 1-jétől.
  • A vármegyei közgyűlési elnök illetményi szorzója négyszeresről kétszeresére csökken, a juttatások jelenlegi rendszerét is átalakítva.
  • A törvénymódosítás helyi közszolgáltatások elsődlegességét és közpénzek takarékos felhasználását célozza, visszafogottabb a parlamenti képviselők 40 százalékos bércsökkentéséhez képest.

Bérbefagyasztás és juttatáscsökkentés 2026-tól

Portfolio.hu beszámolója szerint Szabó Tibor, a Vidék- és Településfejlesztési Bizottság tiszás elnöke olyan javaslatot nyújt be, amely nemzetgazdasági érdekből a 2024-es szinten fagyasztja be a budapesti főpolgármester, a megyei jogú városok polgármesterei, a fővárosi kerületi polgármesterek, a vármegyei közgyűlési elnökök és más polgármesterek illetményét.

A jelenlegi rendszerben az automatikus éves emelés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a tárgyévet megelőző év nemzetgazdasági havi átlagos bruttó keresetének hatszorosa. Az új szabály szerint a jövőben tartósan a 2024. évre vonatkozó nemzetgazdasági átlagkereset szolgálna számítási alapként.

A módosítás emellett megszüntetné a főpolgármester, a főállású és társadalmi megbízatású polgármesterek, a vármegyei közgyűlési elnökök, valamint helyetteseik havi költségtérítési jogosultságát, amely jelenleg illetményük 15 százalékának felel meg. A vármegyei önkormányzat közgyűlési elnökének illetményi szorzószáma a nemzetgazdasági átlagkereset négyszereséről kétszeresére csökkenne.

Önkormányzati költségvetési hatás és politikai háttér

A törvénymódosítás 2026. július 1-jén lépne hatályba. Erre az időzítésre azért kerül sor, mert a 2011-es önkormányzati törvény alapján a 2025-ös nemzetgazdasági átlagkeresethez kötött automatikus illetményemelésre a főpolgármester, a települési és kerületi polgármesterek, valamint a vármegyei közgyűlési elnökök 2026. július 1-jétől válnának jogosulttá.

A kezdeményezés a helyi közszolgáltatások elsődlegességét és a közpénzek takarékos felhasználását helyezi előtérbe. A szöveg politikai előzményeként az is megjelenik, hogy Magyar Péter miniszterelnök korábban kilátásba helyezte a településvezetői fizetések csökkentését, miközben a mostani lépés a parlamenti képviselők 40 százalékos alapfizetés-csökkentéséhez mérten visszafogottabb intézkedésként jelenik meg.

Korábbi cikkünkben a magyarországi munkaerőköltségek első negyedéves, EU-szinten is kiugró növekedésének okait vettük sorra, és arra jutottunk, hogy a megugrást főként egyszeri közszférás kifizetések (például fegyverpénz és pedagógus-kompenzáció) fűtötték, nem pedig széles körű piaci béremelések. A részletes bontás alapján a versenyszférában a bérnyomás mérséklődni látszik, ami az inflációs kockázatok szempontjából is fontos jelzés.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.