Hat tagállam szigorítaná az uniós források feltételrendszerét a következő költségvetési ciklusban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Hat tagállam szigorítaná EU forrásokat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

13.05.2026

Hat tagállam szigorítaná az uniós források feltételrendszerét a következő költségvetési ciklusban — Szigorúbb EU forrásfeltételek

Az Európai Unió 2028 és 2034 közötti többéves pénzügyi keretéről folyó tárgyalásokban élesedik a vita az 1 800 milliárd eurós közös költségvetéshez kapcsolódó jogállamisági feltételekről. Svédország vezetésével hat tagállam azt akarja elérni, hogy a befagyasztott forrásokhoz való hozzáférés és az átcsoportosítás szabályai szigorúbbak legyenek az egész keretrendszerben.

Kiemelések

Svédország, Ausztria, Észtország, Finnország, Németország és Hollandia közös javaslatot tettek a jogállamisági feltételek szigorítására az uniós kifizetéseknél a következő költségvetési ciklusban.
A hat ország ellenzi a befagyasztott források maximum 30 százalékának átcsoportosítását, mert ez szerintük gyengítené a rendszer visszatartó erejét.
A szigorítások a teljes többéves pénzügyi keretre vonatkoznának, beleértve a 409 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alapot, a 200 milliárd eurós Globális Európa eszközt és a 104,5 milliárd eurós uniós igazgatási kiadásokat is.

Szigorúbb ellenőrzést kérnek a kifizetéseknél

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Svédország, Ausztria, Észtország, Finnország, Németország és Hollandia közös javaslatot terjesztett elő annak érdekében, hogy az Európai Bizottság következetesebben érvényesítse a jogállamiság és az Alapjogi Charta tiszteletben tartását a készülő költségvetési keretben. A hat ország üdvözli ugyan a Bizottság terveit az uniós források védelmének megerősítésére, de úgy ítéli meg, hogy a jelenlegi biztosítékok nem elegendők ahhoz, hogy megakadályozzák az alapvető uniós értékek megsértésével vádolt kormányok hozzáférését a közös pénzekhez.

Jessica Rosencrantz svéd EU-ügyi miniszter szerint ezek az elvek nem opcionálisak, hanem minden uniós forrás esetében alapvetők. A csoport azt javasolja, hogy a jogállamisági aggályok miatt felfüggesztett pénzek felett az Európai Bizottság határozottabb ellenőrzést gyakoroljon, és a tagállamok csak minősített többséggel tudják megakadályozni a szankciókat, ha leszavazzák a Bizottság ajánlását.

A javaslat a befagyasztott összegek kezelésére vonatkozó szabályokat is szigorítaná. A hat ország ellenzi azt a felvetést, amely lehetővé tenné a zárolt források akár 30 százalékának átcsoportosítását, mert ez szerintük gyengítené az egész rendszer visszatartó erejét.

A teljes uniós keretre kiterjedne a feltételrendszer

A vita azért is bír nagy súllyal, mert a tagállamok a közös költségvetésről szóló tárgyalásokat 2026 végére akarják lezárni, és a mostani szabályok a következő ciklus egész működését meghatározhatják. A hat kezdeményező ország azt is kéri, hogy a Bizottság a jogsértések értékelésekor a lehető legszélesebb információs bázisra támaszkodjon, beleértve az Európai Unió Bíróságának ítéleteit, az Alapjogi Ügynökség jelentéseit és a Bizottság éves jogállamisági jelentését.

A csoport emellett azt szeretné, hogy a biztosítékok ne csak a nemzeti és regionális partnerségi megállapodásokra vonatkozzanak, hanem a teljes többéves pénzügyi keretre terjedjenek ki. Ez magában foglalná a 409 milliárd eurós Európai Versenyképességi Alapot, a 200 milliárd eurós Globális Európa eszközt, valamint a 104,5 milliárd euróra becsült uniós igazgatási kiadásokat is.

A javaslat hátterében az a tapasztalat is áll, hogy a jelenlegi, 2021 és 2027 közötti ciklusban Lengyelország és Magyarország kezdetben nem fér hozzá egyes kohéziós támogatásokhoz, miközben az agrárforrásokhoz igen. A szigorítást sürgető tagállamok szerint ez arra utal, hogy a jelenlegi rendszer nem zárja ki teljesen az uniós pénzekhez való hozzáférést olyan esetekben sem, amikor súlyos jogállamisági kifogások merülnek fel.

Korábbi cikkünkben a magyar kormány megalakulásának gazdasági következményeit vettük át, külön kitérve a költségvetési kihívásokra és a mintegy 17 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás körüli bizonytalanságra. Bemutattuk az új kabinet által belengetett adó- és intézményi reformokat is, amelyek célja részben a fiskális pálya stabilizálása, részben pedig az EU-pénzek hozzáféréséhez szükséges feltételek teljesítése. Ez a háttér segít értelmezni, miért kulcskérdés, ha a tagállamok a jogállamisági eljárásoknál szigorúbb kontrollt és szélesebb körű feltételrendszert szorgalmaznak az uniós kifizetéseknél.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?