Corvinus-vita a felsőoktatási modell reformjáról és az egyetemi irányításról

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Corvinus-viták felsőoktatási modellről

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

19.05.2026

Corvinus-vita a felsőoktatási modell reformjáról és az egyetemi irányításról — Corvinus reform vita

A magyar felsőoktatási modell átalakításáról szóló kormányzati vita közepette a Corvinus Egyetemen ütköztek a lehetséges reformirányok az egyetemi közösség szerepéről és az intézményi működésről. A megbeszélésen egyszerre került elő az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdése, az akadémiai autonómia védelme és a finanszírozási rugalmasság megőrzése.

Kiemelések

A magyar felsőoktatás alapítványi modellje miatt az intézmények nem férnek hozzá 2,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz az EU akadémiai autonómiát érintő aggályai miatt.
Corvinus jelentős állami vagyont – például Mol- és Richter-részesedéseket – kapott a modellváltással, amely pénzügyi és működési rugalmasságot biztosít az egyetemnek.
A vita résztvevői hangsúlyozták, hogy az akadémiai szabadság és a forrásokhoz való hozzáférés kulcsa az egyetemi közösség döntéshozatali részvételének növelése.

Reformkényszer és eltérő intézményi víziók

Portfolio.hu beszámolója szerint a Corvinuson rendezett vitán Mészner Gergely, a Hallgatói Önkormányzat elnöke azt mondta, a hallgatók gyakran kimaradnak az őket érintő döntésekből, miközben korábban többször is jelezték, hogy részt kívánnak venni ezek alakításában. Hozzátette, hogy az egyetemek bizonytalan környezetben működnek, a centralizáltabb kormányzás pedig az intézményen belüli bizalomra is hatással van.

Mészner ugyanakkor kiemelte, hogy a modell pénzügyi és működési rugalmasságot ad az egyetemnek, és hosszabb távú stratégiai gondolkodást is lehetővé tesz. Szerinte nem az a fő kérdés, hogy az alapítványi modell sikeres-e, hanem az, hogy mely elemei működnek jól, és melyek nem, miközben a nemzetközi lehetőségek és a Pannónia program által biztosított források is a mérleg részét képezik.

Kováts Gergely oktatáskutató arra hívta fel a figyelmet, hogy a modellváltás következményeként a magyar felsőoktatás nem fér hozzá 2,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. Érvelése szerint az EU kifogásai az egyetemi autonómia sérelmére és a kuratóriumi összeférhetetlenségi kockázatokra épülnek, ezért gyors változtatási kényszer alakult ki.

A kutató szerint az akadémiai szabadság csak akkor védhető meg, ha az egyetemi dolgozók ténylegesen részt vesznek a fontos döntésekben. Ennek érdekében kétlépcsős reformot javasol, előbb a szenátus korábbi jogainak visszaállításával és a kuratóriumi hatáskör szűkítésével, később pedig a teljes rendszer újragondolásával, miközben az alapítványi forma átmenetileg megmaradhatna.

Finanszírozás, autonómia és a közösségi részvétel súlya

Bruno van Pottelsberghe rektor a vitában azt hangsúlyozta, hogy szerinte a fő kérdés nem önmagában a kekva-modell, hanem az, hogy az egyetem képes-e akadémiai kiválóságot felépíteni és nemzetközileg vonzó intézménnyé válni. Ezt a célt a nemzetköziesedéssel és a globális rangsorokban való erősebb jelenléttel kapcsolta össze.

A rektor szerint a modellről szóló vitában alulértékelt szempont a finanszírozás, különösen azért, mert a Corvinus az első modellváltó egyetemként jelentős állami vagyont kapott, köztük Mol- és Richter-részesedéseket. Úgy vélte, ha az intézményt a többi egyetemhez hasonló módon finanszíroznák, az kedvezőtlen lenne a működés szempontjából.

A szenátus költségvetési szerepéről élesebb nézetkülönbség alakult ki a vitában. Kováts amellett érvelt, hogy az akadémiai ügyek szinte mindig pénzügyi következményekkel járnak, ezért a szenátusnak beleszólást kell kapnia a költségvetési kérdésekbe is, míg Bruno van Pottelsberghe ezt a döntési jogot a kuratóriumnál hagyná, azzal érvelve, hogy így is biztosítható az egyetemi közösség bevonása.

A vita végére mindkét oldal elismerte, hogy az intézményi keretek mellett az egyetemi szereplők magatartása is meghatározó. Kováts szerint a részvételbe vetett bizalom helyreállítása a menedzsment felelőssége is, és azt kell éreztetni az emberekkel, hogy az egyetem az egyetemi közösségé, nem pedig a kuratóriumé.

Korábban írtunk az alapítványi fenntartású egyetemi modell átalakítása körüli, a Corvinus Egyetemen is felerősödő vitáról, ahol hallgatói, kutatói és vezetői oldalról egyaránt a bizalom, az autonómia és a döntéshozatal rendezését sürgették. Anyagunkban arra is kitértünk, hogy a modellváltás következményeként a magyar felsőoktatás 2,4 milliárd eurónyi uniós forrástól esik el, és a lehetséges megoldások között a szenátusi jogkörök visszaállítása, valamint a kuratóriumi összeférhetetlenségi kockázatok csökkentése is felmerült.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?