Corvinus-vita a felsőoktatási modell átalakításáról, az autonómia és az uniós források állnak a középpontban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Corvinus felsőoktatás vita

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

19.05.2026

Corvinus-vita a felsőoktatási modell átalakításáról, az autonómia és az uniós források állnak a középpontban — Corvinus-modell vita közelről

A magyar felsőoktatási intézményeket meghatározó alapítványi modell átalakítása körüli vita erősödik, miközben a kormány még nem döntött a pontos reformlépésekről. A Corvinus Egyetemen rendezett keddi fórumon hallgatói, kutatói és vezetői oldalról is az hangzott el, hogy a pénzügyi rugalmasság előnyei mellett a bizalom, az autonómia és a döntéshozatal kérdései is rendezésre várnak.

Kiemelések

A Corvinus Egyetemen szervezett vitán kiemelték, hogy a centralizáltabb irányítás csökkenti a bizalmat, de pénzügyi és stratégiai rugalmasságot kínál.
A magyar felsőoktatás jelenleg 2,4 milliárd eurónyi uniós forrástól esik el, mivel az EU az egyetemi autonómiát és kuratóriumi összeférhetetlenségeket kifogásolja.
A strukturális reformok központi témái az akadémiai szabadság, a szenátus jogainak visszaállítása és a nemzetközi versenyképesség növelése.

Corvinus-fórum az irányítási modellről

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, a Corvinus Egyetemen a szakkollégiumok szerveztek vitát a felsőoktatási modell lehetséges jövőjéről, miután Magyar Péter hétfői sajtótájékoztatóján jelezte, hogy több reformelképzelés is a kormány előtt van, de végleges döntés még nincs.

Mészner Gergely, a Hallgatói Önkormányzat elnöke a vita elején azt mondta, a hallgatók gyakran kimaradtak az őket érintő döntésekből, miközben korábban többször is megmutatták, hogy képesek és akarnak részt venni ezek alakításában. Hozzátette, hogy az egyetemek bizonytalan környezetben működnek, a centralizáltabb irányítás pedig az egész intézményben gyengítette a bizalmat.

A hallgatói oldal ugyanakkor a modell előnyeit is kiemelte. Mészner szerint a pénzügyi és működési rugalmasság, valamint a hosszabb távú stratégiai tervezés lehetősége érdemi előnyt jelentett, és a nemzetközi lehetőségek is bővültek, még ha az Erasmusból ki is szorultak a magyar egyetemek. Elmondása szerint a helyette bevezetett Pannónia program több forrást biztosít a hallgatóknak, miközben a strukturált konzultáció hiánya továbbra is problémát jelent.

Autonómia, hatáskörök és forráskockázatok

Kováts Gergely oktatáskutató a vitán azt hangsúlyozta, hogy a modellváltás következményeként a magyar felsőoktatás nem fér hozzá 2,4 milliárd eurónyi uniós forráshoz. Értelmezése szerint az EU azért kifogásolja a jelenlegi rendszert, mert az sértheti az egyetemi autonómiát, miközben a kuratóriumi összeférhetetlenségek miatt korrupciós kockázatot is lát.

Kováts szerint az akadémiai szabadság feltétele, hogy az egyetemi dolgozók részt vegyenek a fontos döntésekben, ez azonban jelenleg sérül, mivel az egyetemet irányító ötfős kuratórium széles körben dönthet a költségvetésről és a stratégiáról is. Bár a gyakorlatban nem él minden jogosítványával, a szabályok nem kötik arra, hogy figyelembe vegye a jelentős részben hallgatókból és oktatókból álló szenátus véleményét, miközben a szenátus összetételében is erős menedzsmentbefolyás jelenik meg.

Bruno van Pottelsberghe rektor ezzel szemben azt mondta, a vita szerinte rossz fókuszú, mert a fő kérdés nem maga a modell, hanem az, hogy az egyetem képes-e akadémiai kiválóságra törekedni. Álláspontja szerint a nemzetköziesedés és a globális rangsorokban elért helyezés kulcsfontosságú ahhoz, hogy az intézmény a legjobb oktatókat és hallgatókat vonzza be.

Korábbi cikkünkben a Corvinus Egyetem rektorának javaslatát mutattuk be egy európai mintákra épülő hibrid irányítási modellre, amely az akadémiai ügyeket a szenátushoz, a stratégiai és pénzügyi felügyeletet pedig egy kisebb, többségében külső tagokból álló testülethez rendelné. Az anyag kitért arra is, hogy a finanszírozás jövője az alapítványi konstrukció és a részvénycsomagok megtartása, illetve a közvetlen állami finanszírozás közötti választásként merül fel, miközben az uniós elvárásoknak való megfelelés az Erasmus- és Horizon-hozzáférés szempontjából is kulcskérdés.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?