Az EU szigorítja a kitoloncolási szabályokat az illegális migráció kezelésében

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU szigorúbb kitoloncolási szabályok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

02.06.2026

Az EU szigorítja a kitoloncolási szabályokat az illegális migráció kezelésében — Szigorodó EU kitoloncolás

Az Európai Parlament és a tagállamokat képviselő Tanács megállapodik az Európai Unióban jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldésére vonatkozó szabályok szigorításáról. A 2008-as rendszert felülíró csomag a migrációs paktum fontos eleme, és gyorsabb, egységesebb eljárásokat vezet be a schengeni övezeten belül.

Kiemelések

Az EU új szabályozása kötelező együttműködést ír elő az illegálisan tartózkodók számára, határozat után azonnali vagy meghatározott kilépési kötelezettséggel.
A visszaküldésre várók őrizete legfeljebb 24 hónap lehet, egyes esetekben fél évvel meghosszabbítható, elektronikus megfigyelés és pénzügyi biztosíték is előírható.
Magyarország napi 1 millió eurós bírságot fizet az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt, ami éves szinten meghaladhatja a migrációs paktum hozzájárulásait.

Szigorúbb visszaküldési rendszer készül

Portfolio beszámolója szerint az új szabályozás előírja, hogy az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgároknak együtt kell működniük a hatóságokkal, és a kiutasításról szóló döntés után azonnal vagy meghatározott időn belül el kell hagyniuk az adott tagállamot.

Az EU a visszaküldésre váró személyek őrizetbe vételét is lehetővé teszi, ha fennáll a szökés veszélye, nem működnek együtt a hatóságokkal, vagy biztonsági kockázatot jelentenek. Az őrizet legfeljebb 24 hónapig tarthat, egyes esetekben további fél évvel is meghosszabbítható. A tagállamok rendszeres jelentkezési kötelezettséget, kijelölt tartózkodási helyet, pénzügyi biztosítékot vagy elektronikus megfigyelést is előírhatnak.

Az egyik legfontosabb új elem a külső visszaküldési központok, úgynevezett return hubok alkalmazásának lehetősége. Az új keret alapján az EU-tagállamok olyan unión kívüli országokkal köthetnek megállapodást, amelyek átveszik a visszaküldésre váró migránsokat, Brüsszel szerint azonban csak akkor, ha ezek az államok tiszteletben tartják az emberi jogokat és a nemzetközi jogi normákat.

A rendszer része egy európai visszatérési határozat is, amely egy információs rendszeren keresztül a teljes schengeni övezetben elérhetővé válik. Ez megkönnyíti, hogy egy tagállam egy másik tagállam kiutasítási döntését is végrehajtsa, az Európai Bizottság pedig két év múlva külön értékelést készít arról, szükség van-e még szorosabb uniós koordinációra.

Magyarországi pénzügyi és politikai következmények

A migrációs paktum körüli magyar bírálatokkal szemben a most elfogadott rendszer többféle hozzájárulási formát enged a tagállamoknak, így a részvétel pénzügyi támogatással, technikai segítségnyújtással vagy bizonyos számú menedékkérő átvételével is teljesíthető. A szöveg szerint az arányossági mechanizmusok miatt Magyarországot a gyakorlati alkalmazás várhatóan csak korlátozott mértékben érinti, miközben a csomag több ponton egybeesik a magyar kormány korábbi követeléseivel, így a megerősített külső határvédelemmel és a gyorsított eljárásokkal.

Az intézkedések akkor lépnek hatályba, ha azokat a Parlament és a Tanács hivatalosan is megszavazza következő ülésein. Közben Magyarország továbbra is jelentős pénzügyi nyomás alatt áll, mert az Európai Bíróság döntése alapján napi 1 millió eurós bírságot fizet az uniós menekültügyi szabályok megsértése miatt, ami éves szinten meghaladhatja a migrációs paktum szolidaritási mechanizmusából fakadó esetleges hozzájárulást.

A cikk szerint a Tisza-kormány a tárgyalások elején kérte az Európai Bizottságot a bírság napidíjának felfüggesztésére, amíg dolgoznak a helyzet rendezésén, ezt azonban a brüsszeli végrehajtó testület nem vállalja. A szöveg azt is kiemeli, hogy az uniós forrásokról szóló tárgyalásokban a Bizottság rugalmas lehet, jogi döntések és már elveszett források esetében viszont nem lépi át a saját vörös vonalát.

Korábbi cikkünkben a befagyasztott uniós források részleges felszabadításáról szóló brüsszeli megállapodás fő pontjait vettük sorra, amelynek nyomán Magyarország számára érdemben bővülhet az elérhető keret a helyreállítási és kohéziós programokban. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a tényleges kifizetések nem automatikusak: a pénzbeáramlás üteme a vállalt reformok és jogalkotási lépések teljesítésétől függ, ami közvetlenül befolyásolhatja a költségvetési mozgásteret és a beruházások időzítését.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?