Magyarország lassú növekedésre készül az OECD előrejelzése szerint

Magyarország lassú növekedésre készül az OECD előrejelzése szerint
OECD: lassuló magyar növekedés

A magyar gazdaság növekedése átmenetileg lassulhat, miközben a háztartásokat az energiaár-sokk és az üzemanyagár-stopok kivezetésének hatásai érik. Ezzel párhuzamosan a nominális bérek erőteljes emelkedése és a személyi jövedelemadó-csökkentések részben ellensúlyozhatják a fogyasztásra nehezedő nyomást.

Kiemelések

  • Az OECD szerint Magyarország lakossági fogyasztásának növekedése átmenetileg lassul az energiaár-sokk és adminisztratív árintézkedések kivezetése miatt, noha a nominális bérek gyorsan emelkednek.
  • A beruházások a 2022 és 2025 közötti 16%-os visszaesést követően ismét növekedhetnek, míg az exportot 2026-ban az euróövezet gyenge gazdasága fékezi, 2027-ben azonban élénkülés várható.
  • A gazdasági és fiskális kilátásokat súlyosbíthatja egy újabb energiaár-sokk, míg uniós forrásokról szóló tárgyalások előrelépése pozitív piaci hatással járhat és növelheti a beruházási aktivitást.

Növekedési pálya és fő kockázatok

Az Portfolio beszámolója szerint az OECD elemzése alapján a lakossági fogyasztás növekedése az energiaár-sokk és az adminisztratív árintézkedések kivezetése miatt átmenetileg lassul, még úgy is, hogy a bérek nominális értelemben gyorsan emelkednek. A szervezet úgy látja, hogy a belső keresletet a korábban bevezetett személyi jövedelemadó-csökkentések is támogatják.

A beruházások a 2022 és 2025 közötti, összesen 16%-os visszaesés után várhatóan ismét növekedési pályára állnak. Az export teljesítményét 2026-ban még fékezi az euróövezet gyenge gazdasági növekedése, majd 2027-ben élénkülés következhet.

Beruházási bizalom és külső hatások

A növekedési és költségvetési kilátásokat ronthatja, ha a vártnál erősebb energiaár-sokk következik be. Ez különösen érzékenyen érintheti a fogyasztást és az üzleti szereplők bizalmát egy olyan időszakban, amikor a gazdaság több külső tényezőhöz is alkalmazkodik.

Pozitív kockázatot jelenthet ugyanakkor, ha előrelépés történik a befagyasztott uniós forrásokról szóló tárgyalásokban. Ez javíthatja a piaci bizalmat és új lendületet adhat a beruházásoknak Magyarországon.

Korábbi cikkünkben a Brüsszellel elért megállapodás nyomán elérhetővé váló 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás várható hatásait vettük végig a magyar gazdaságra. Bemutattuk, hogy a források javíthatják a költségvetési mozgásteret és élénkíthetik a beruházásokat (különösen az energetikai fejlesztéseket), miközben a megállapodást kísérő forinterősödés rövid távon nyomást helyezhet az exportra és a turizmusra.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.