Magyarország újra napirendre veszi a devizahiteles perek felfüggesztését
A devizahiteles ügy ismét a magyar jogalkotás középpontjába kerül, miután a Tisza-frakció két képviselője 2026. május 20-án törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlés elnökének. A kezdeményezés célja egyelőre a folyamatban lévő perek és végrehajtások megállítása, miközben a végleges rendezéshez külön szabályozásra lehet szükség.
Kiemelések
- A magyar parlament új törvényjavaslatot nyújtott be, amely jogalkotási úton rendezi a devizahiteles perek felfüggesztését a tartós jogviták miatt.
- A BDO Legal szerint a korábbi bírói és jogalkotói megoldások nem egyeztethetők össze teljes mértékben az uniós jog előírásaival, főleg a pénzügyi lízingszerződésekben fennálló hátrányos elszámolási gyakorlat miatt.
- A mostani törvényjavaslat első lépésként tiltja a végrehajtási cselekményeket és új rendezést irányoz elő, hogy megelőzze a fogyasztóknak további károk kialakulását.
Törvényjavaslat és a jogvita háttere
Amint arról a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda közleménye beszámol, a most benyújtott javaslat jogalkotási úton próbálja újra kezelni a devizahiteles problémát, amely a 2000-es évek eleje óta terheli a magyar pénzügyi és igazságszolgáltatási rendszert. A magas forintkamatok időszakában sok háztartás vett fel külföldi devizában, jellemzően svájci frankban, euróban vagy japán jenben nyilvántartott hitelt, majd a 2008-as válság után a forint gyengülése drasztikusan megemelte a törlesztőrészleteket.A kialakult helyzet miatt tömeges perek indultak, amelyek kezelésére a Kúria 2013 és 2016 között több jogegységi határozatot hoz, miközben megszületnek a DH1 és DH2 törvények is. Ezek az árfolyamrés és az egyoldalú kamat-, költség- és díjemelések ügyében a pénzügyi intézményeket elszámolásra kötelezik, de a teljes és végleges rendezést nem hozzák el.
A közlemény szerint a korábbi intézkedések egyik fő hiányossága az, hogy nem kezelik megfelelően az árfolyamkockázatból eredő terheket. A szöveg arra is kitér, hogy több kulcskérdésben végül az Európai Unió Bírósága mondja ki az irányadó értelmezést, köztük azt is, hogy az árfolyamkockázat tisztességtelenségének pénzügyi terhét nem a fogyasztónak kell viselnie.
Piaci és társadalmi következmények
A BDO Legal értékelése szerint a korábbi bírói és jogalkotói megoldások azért sem bizonyulnak elégségesnek, mert nem adnak uniós joggal összeegyeztethető választ arra, mi következik az érvénytelen devizaalapú hitel- vagy lízingszerződésekből. Az iroda külön példaként említi a pénzügyi lízingszerződéseket, ahol az elszámolás módja a fogyasztó számára hátrányos helyzetet teremthet.A leírt gyakorlat alapján az adós visszaadja a lízingelt ingatlant, a hitelező pedig visszafizeti a befizetéseket és kamatait. Mivel az elmúlt évtizedben az ingatlanárak, különösen Budapesten, jelentősen emelkednek, ez a konstrukció az értéknövekedés hasznát a hitelezőnél hagyhatja, miközben a fogyasztó ugyan nominálisan visszakapja a pénzét, de abból már jóval kisebb értékű lakhatást tud finanszírozni.
Németh Csaba, a BDO Legal Jókay Ügyvédi Iroda bank- és finanszírozásjogi csoportjának vezetője szerint a mostani törvényjavaslat az első lépés a helyes irányba, mert megakadályozhatja a további károkat a perek felfüggesztésével és az érdemi végrehajtási cselekmények tiltásával. Hozzátette, abban bíznak, hogy a most beterjesztett jogszabály elfogadása és a végleges szabályozás közötti időszakban az Országgyűlés és a kormányzat képes lesz olyan rendezést kidolgozni, amely lezárja a magyar devizahiteles ügyet.
Korábbi cikkünkben a devizahiteles ügyekben folyamatban lévő végrehajtások és perek felfüggesztését érintő törvényjavaslat legutóbbi módosítását vettük át. Bemutattuk, hogy a változtatás szűkítené a leállítást az ingatlanfedezet végrehajtására, miközben az ingóvégrehajtás és a munkabérletiltás továbbra is folytatódhatna, és egyes esetekben az adós kérelmére a perek is továbbvihetők lennének.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto