Magyarországon 60 ezer milliárd forintos korrupciós veszteséget becsül az Integritás Hatóság elnöke

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
60 ezer milliárdos korrupciós veszteség

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Ciaran Ryan

08.06.2026

Magyarországon 60 ezer milliárd forintos korrupciós veszteséget becsül az Integritás Hatóság elnöke — 60 ezermilliárdos korrupció

Az uniós forrásokhoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer működése ismét előtérbe kerül Magyarországon, miután az Integritás Hatóság elnöke súlyos korrupciós és politikai beavatkozási állításokat fogalmaz meg. Bíró Ferenc szerint az elmúlt 16 évben a korrupció teljes költsége elérhette a 60 ezer milliárd forintot, miközben a hatóság munkáját szerinte kormányzati oldalról is akadályozták.

Kiemelések

Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke szerint a korrupció költsége Magyarországon az elmúlt 16 évben elérhette a 60 ezer milliárd forintot.
Az Integritás Hatóság megítélése szerint működésük kulcsfontosságú az augusztus 31-ig várt 10-16 milliárd eurós uniós forrás Magyarországra érkezéséhez.
Bíró kiemeli, hogy a közbeszerzési és állami kommunikációs piacokon 90 százalék feletti koncentráció áll fenn, amely megkönnyíti a pénzek eltérítését.

Interjúban részletezett vádak és becslések

Ahogy a Portfolio szerint a DE! Akcióközösségnek adott interjúban elhangzik, Bíró Ferenc, az Integritás Hatóság elnöke azt állítja, hogy 2024 márciusában Tuzson Bence akkori igazságügyi miniszter és Bóka János európai ügyekért felelős miniszter arra szólítja fel, hogy ne végezze a munkáját. Elmondása szerint a találkozóra azután kerül sor, hogy a hatóság helyszíni szemlét tart az Országos Kórházi Főigazgatóságnál, és ezt követően olyan államigazgatási intézkedések jelennek meg, amelyek célja szerinte a hatóság intézményekhez való hozzáférésének és információszerzésének korlátozása.

Bíró az interjúban azt is mondja, hogy az Integritás Hatóság autonóm államigazgatási szervként az uniós pénzek szabályszerű felhasználását felügyeli, és létrehozását az Európai Bizottság is figyelemmel kíséri a kondicionalitási eljárás részeként. Saját szerepéről azt állítja, hogy 2022-ben saját döntésből pályázik a posztra, korábbi piaci jövedelménél alacsonyabb fizetésért, és a függetlenséget tényleges intézményi önállóságként értelmezi.

A konkrét ügyek között megemlíti a szegényeknek szánt uniós élelmiszercsomagokat, ahol 30 milliárd forintos támogatásból mintegy 10 milliárd forintot tart érintettnek, a lélegeztetőgép-beszerzést, amelynek költségét nagyjából 300 milliárd forintra teszi, valamint a Gondosóra programot, amelyről azt mondja, hogy nagyságrendileg elérheti az 1000 milliárd forintot. Konzervatív számítása alapján a korrupció teljes költsége az elmúlt 16 évben körülbelül 60 ezer milliárd forint lehetett Magyarországon.

Hatósági működés és gazdasági következmények

Bíró szerint a közbeszerzési rendszer központi eleme a magyarországi korrupciós mechanizmusnak, mert az állami megrendelések és a források koncentrációja megkönnyíti a pénzek eltérítését. A kommunikációs piacon a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül kialakult, 90 százalék feletti koncentrációt emeli ki, és azt állítja, hogy a szolgáltatói oldalon lényegében egy cégcsoporthoz áramlik a teljes állami kommunikációs költés.

A megszólalás az uniós források szempontjából is jelentős, mert az interjú szerint az Integritás Hatóság jogkörei és működése kulcsszerepet játszik az augusztus 31-ig várható uniós pénzek beérkezésében. Bíró úgy látja, hogy a szervezet fenntartása és működőképessége nélkül Magyarországnak nem lenne esélye a 10-16 milliárd eurós uniós forrásra, amelyről jelenleg politikai megállapodás körvonalazódik az Európai Bizottsággal.

Az elnök a saját büntetőügyét és a családját érintő intézkedéseket is politikai nyomásgyakorlásként írja le. Azt állítja, hogy a korábbi rendszerben előbb meg akarják venni, majd megfélemlítik, végül büntetőeljárást indítanak ellene, miközben a házkutatások és a családját érő fellépések szerinte túlmutatnak egy szokásos eljárás keretein.

Bíró az interjú végén már rendszerszintű korrupcióról beszél Magyarországon, és azt mondja, az ország előtt történelmi esély áll, ha nyíltan szembenéz a múltbeli működéssel. A kijelentések politikai és intézményi következményei mellett az ügy gazdasági súlyát az adja, hogy a felvetett veszteségek több kulcságazatot, valamint az uniós finanszírozás hitelességét is érintik.

Korábbi cikkünkben a Helyreállítási Alap (RRF) forrásainak tervezett felhasználásáról írtunk, kiemelve, hogy a cél mintegy 10 milliárd euró augusztus 31-ig történő lehívása közlekedési, energiahálózati, kkv- és bérlakásprogramokra. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a hozzáférés feltételei között jogállamisági és korrupcióellenes törvénymódosítások szerepelnek, miközben a részletek uniós egyeztetés alatt állnak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?