Az Országgyűlés csökkenti a képviselői juttatásokat és működési költségeket

Az Országgyűlés csökkenti a képviselői juttatásokat és működési költségeket
Kevesebb képviselői juttatás

Az Országgyűlés új szabályozása jelentősen mérsékli a képviselők tiszteletdíját, juttatásait és a parlamenti működés több költségelemét. Az intézkedés alapján a következő négy évben összesen 50 milliárd forinttal kerülhet kevesebbe az Országgyűlés működése.

Kiemelések

  • Az Országgyűlés képviselői tiszteletdíjak 10–35 százalékkal, lakhatási támogatás 31 százalékkal, iroda- és bérkeret 52 illetve 30 százalékkal csökken.
  • Megszűnik a képviselői mobiltelefon-költségtérítés és a budapesti képviselők üzemanyag-elszámolási lehetősége, a fel nem használt maradványok visszakerülnek a központi költségvetésbe.
  • Az új szabályozás következtében az Országgyűlés működtetése a következő négy évben összesen 50 milliárd forinttal lesz olcsóbb.

Bér- és támogatáscsökkentési szabályok

Portfolio.hu beszámolója szerint a törvény a felelős és takarékos gazdálkodás elvéhez igazodva írja elő az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatások és a képviselőcsoportok költségvetési forrásainak jelentős visszavágását.

A tiszteletdíj számításának alapja a bruttó átlagkereset 1,8-szorosa lesz, ennek nyomán a tényleges képviselői jövedelmek 10 és 35 százalék közötti mértékben csökkennek. A lakhatási támogatás 31 százalékkal, az irodabérletre fordítható keretösszeg 52 százalékkal, az alkalmazottakra fordítható keret pedig 30 százalékkal mérséklődik.

Költségvetési hatás és működési következmények

Az intézkedéscsomag részeként megszűnik a képviselői mobiltelefon-költségtérítés, valamint a budapesti képviselők számára biztosított üzemanyag-elszámolási lehetőség is. A szabályozás emellett rögzíti, hogy a fel nem használt maradványok nem kerülhetnek a pártkasszákba, hanem visszakerülnek a központi költségvetésbe.

A változtatások célja a parlamenti kiadások tartós visszafogása. A törvény elfogadásával az Országgyűlés működése a következő négy évben összesen 50 milliárd forinttal kerül majd kevesebbe.

Korábbi cikkünkben a magyar költségvetés helyzetéről és a kiadási fegyelem szigorításáról írtunk, kiemelve a májusi többlet átmeneti jellegét és az év első öt hónapjában felhalmozódott jelentős hiányt. Bemutattuk azt is, hogy a kormány soron kívüli költségvetési felülvizsgálatot rendelt el, és új szabályként a pénzügyminiszter kötelező ellenjegyzéséhez köti a nagyobb értékű állami kötelezettségvállalásokat. Az intézkedések célja a fiskális kockázatok kezelése és a közpénzek feletti kontroll erősítése a szűk mozgástér mellett.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.