Magyarország felfüggeszti a devizahiteles végrehajtásokat, a képviselői bérek csökkentésével 50 milliárd forintos megtakarítást vár

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Devizahitelek és bérek felfüggesztése

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Gazdaság

Devizák

Árupiacok

Piaci hangok

Sholanke Dele

09.06.2026

Magyarország felfüggeszti a devizahiteles végrehajtásokat, a képviselői bérek csökkentésével 50 milliárd forintos megtakarítást vár — Devizahitelek, bérek, spórolás

Az Országgyűlés hétfőn olyan intézkedéseket fogad el, amelyek egyszerre érintik a háztartások jogi terheit és az államháztartási kiadásokat. A döntések alapján átmenetileg leállnak a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások, miközben a kormány a parlamenti juttatások visszavágásától négy év alatt 50 milliárd forintos megtakarítást vár.

Kiemelések

A parlament felfüggeszti a folyamatban lévő devizahiteles végrehajtásokat, amíg a kapcsolódó jogszabályokat felül nem vizsgálják.
A képviselői bérek 40 százalékos csökkentése és juttatások visszavágása négy év alatt 50 milliárd forintos költségvetési megtakarítást eredményez.
A kabinet még a héten benyújtja az uniós források felszabadításához szükséges korrupcióellenes csomagot, az Integritás Hatóság jogköreinek bővítésével.

Parlamenti döntések és költségvetési hatás

Mint a Portfolio.hu beszámol róla, a parlament jóváhagyja azt a javaslatot, amely a folyamatban lévő devizahiteles perek és végrehajtások felfüggesztését írja elő addig, amíg a kapcsolódó jogszabályokat és a korábbi szerződések jogkövetkezményeit felül nem vizsgálják. Az intézkedés nyomán az érintettekkel szemben zajló végrehajtási eljárások átmenetileg leállnak, a kormány pedig átfogó rendezést ígér az ügyben.

Az Országgyűlés egyhangú támogatással fogadja el a parlamenti képviselők tiszteletdíjának csökkentését is, ami a kabinet egyik szimbolikus lépésének számít. A számítások szerint a lépés 50 milliárd forinttal javítja az államháztartás egyenlegét a négyéves ciklus során.

A képviselők alapilletménye mintegy 40 százalékkal csökken, 2,2 millió forintról 1,3 millió forintra. A posztokhoz kapcsolódó juttatásokat, például az irodabérlésre vagy alkalmazottak felvételére szánt összegeket 30-50 százalékkal mérséklik, egyes elemeket, például a telefonhívási keretet pedig teljesen megszüntetnek.

Sok képviselő esetében a különféle egyéb tisztségek miatt a havi jövedelem tényleges visszaesése 10-15 százalék körül alakul, de a legnagyobb csökkenés Magyar Péter miniszterelnököt, Forsthoffer Ágnes házelnököt és Sulyok Tamás köztársasági elnököt érinti. A Tisza képviselői benyújtják vagyonnyilatkozataikat is, Bujdosó Andrea frakcióvezető szerint feltehetően utoljára ebben a formában, mert a jelenlegi rendszer nem ad kellően pontos képet a valós vagyoni helyzetről.

Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter teljes jelenlegi fizetését jótékony célokra ajánlja fel, miközben korábban a Shell vezetőjeként havi mintegy 50 millió forintot keresett. Orbán Anita külügyminiszternek a Vodafone kormányzati kapcsolatokért felelős igazgatójaként havi 7 millió forintos fizetése volt.

Vizsgálóbizottságok és uniós forrásokhoz kötött reformok

Az Országgyűlés több vizsgálóbizottság felállításáról is dönt, köztük a Magyar Nemzeti Bank működésével és a feltárt visszaélésekkel foglalkozó testületről. Külön bizottság vizsgálja a rendszerváltás utáni spontán privatizáció és a közvagyon elvesztésének körülményeit, míg egy másik a kegyelmi botrány politikai és intézményi hátterét tárja fel.

Létrejön a gyermekvédelmi rendszer rendszerszintű problémáit vizsgáló testület is, amely a közelmúlt botrányainak tanulságait értékeli. Magyar Péter a kormányváltás óta lezajlott átvilágítások eredményeiről is beszél, több állami intézmény működését bírálja, valamint új személyi és szervezeti intézkedéseket jelent be, köztük az Integritás Hatósághoz kapcsolódó további lépéseket.

A mai parlamenti ülésen már az Európai Unióval kötött megállapodáshoz kapcsolódó új jogszabályok is előtérbe kerülhetnek. A kormány korábban jelzi, hogy még ezen a héten benyújthatja az uniós források felszabadításának egyik kulcsfeltételét jelentő korrupcióellenes csomagot, amelyet Görög Márta igazságügyminiszter koordinál, és amely az Integritás Hatóság jogköreinek erősítését, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, valamint az átláthatósági szabályok átalakítását is tartalmazhatja.

A kabinet álláspontja szerint ezek a lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarország hozzáférjen a korábban befagyasztott uniós forrásokhoz. A következő napokban további részletek jelenhetnek meg a hétfőn létrehozott vizsgálóbizottságok működéséről, összetételéről és hatásköreiről, miközben ismét napirendre kerülhetnek az alaptörvény módosítására vonatkozó elképzelések is.

Korábbi cikkünkben az Országgyűlés képviselői tiszteletdíjának és juttatásainak csökkentéséről írtunk, amely több költségelem visszavágásával a következő négy évben összesen mintegy 50 milliárd forintos megtakarítást hozhat. Bemutattuk, hogy a változások a bér- és támogatási keretek mellett a mobiltelefon-költségtérítés megszüntetését és a fel nem használt források költségvetésbe történő visszaforgatását is rögzítik, a tartós kiadásfékezés céljával.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?