A Corvinus rektora a kekva-irányítás átalakítását támogatja, mandátumát nem kötné a modell sorsához

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Corvinus rektor és kekva átalakítás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Dan Blystone

3 órával ezelőtt

A Corvinus rektora a kekva-irányítás átalakítását támogatja, mandátumát nem kötné a modell sorsához — Rektor támogatja átalakítást

A Budapesti Corvinus Egyetem vezetése szerint az alapítványi fenntartás szabályait át kell alakítani, miközben az intézmény akadémiai autonómiáját fenn kell tartani. Anthony Radev van Pottelsberghe rektor úgy látja, a kekva-rendszer esetleges megszűnése önmagában nem jelenti rektori megbízatásának végét, mert pozícióját a szenátus is megerősítette.

Kiemelések

A Corvinus rektora támogatja az alapítványi egyetemek kuratóriumi irányításának átalakítását, de nem kötné mandátumát a modell sorsához.
Az egyetem éves költségvetése szerint a Corvinus hallgatónkénti forrásfelhasználásban a harmadik-negyedik helyen áll a magyar felsőoktatásban.
A jelenlegi kormányzati terv szerint a kekva-rendszer 2027 augusztusának végéig marad, közben minisztériumi egyeztetések folytatódnak a jövőről.

Konferenciadöntés és fenntartói vita

Ahogy a 24.hu-nak adott interjúban elmondta, a rektor személyesen döntött az orosz dezinformációval foglalkozó corvinusos konferencia elhalasztásáról, mert a rendezvény a sajtótájékoztató miatt a kampányidőszakban politikai jelleget is kaphatott volna. Indoklása szerint így fennállt annak kockázata, hogy az egyetemet valamelyik politikai oldalhoz kötődő intézményként mutatják be.

Van Pottelsberghe azt is mondta, hogy szerződéses és szervezési hiányosságok is szerepet játszottak a halasztásban, mert nem készültek el időben a kutatási összefoglalók és egy kapcsolódó videó sem. A döntés nyomán Kirs Eszter lemondott szenátusi tagságáról, Rácz András Oroszország-kutató pedig bejelentette távozását az egyetemről, a rektor azonban nem ért egyet azzal, hogy a halasztás a tudományos szabadság sérelmét jelenti.

A rektor az interjúban arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság kifogásai szerinte megalapozottak abban, hogy az alapítványi egyetemek kuratóriumi irányítását át kell alakítani. Ugyanakkor az Erasmus-programból való kizárást túlzott politikai reakciónak nevezte, és azt mondta, a kormányhoz kötődő szereplőket ki kell zárni a kuratóriumokból, miközben magát a modellt nem feltétlenül kell megszüntetni.

Szerinte világosabb szabályokra van szükség a kuratóriumi tagok kinevezéséről, a testületek létszámáról, mandátumuk hosszáról és a jelölési jogokról. Hangsúlyozta azt is, hogy a Corvinus fenntartó testületében rektorsága alatt nincs kormányzati tisztséget betöltő tag, és az alapítvány szerepének a pénzügyi és stratégiai ügyekre kell korlátozódnia, míg az akadémiai kérdésekben a rektornak, a szenátusnak és az egyetemi testületeknek kell dönteniük.

Hatás az egyetemre és a felsőoktatásra

A Corvinus pénzügyi helyzetéről a rektor azt mondta, az intézmény a jelenlegi éves költségvetés alapján nem számít a leggazdagabb magyar egyetemnek, de nem is tartozik a leggyengébb anyagi helyzetűek közé. Megítélése szerint a hallgatónként elkölthető forrás alapján nagyjából a harmadik vagy negyedik helyen áll a hazai felsőoktatásban.

Van Pottelsberghe szerint a kekva-rendszer jövőjéről szóló vitában nemcsak az irányítási szerkezet a kérdés, hanem az is, milyen szerepet szán az állam a magyar egyetemeknek, és mekkora finanszírozást biztosít számukra. Elmondása szerint Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkárral a modell átalakításáról még nem egyeztetett, de a Corvinus akkreditációs folyamatáról már tájékoztatta, miközben a Rektori Konferencia is kapcsolatfelvételre készül.

A jelenlegi kormányzati menetrend alapján a kekvák 2027 augusztusának végéig maradnak fenn, ez idő alatt a minisztérium vizsgálja a lehetséges megoldásokat és egyeztetést ígér a rektorokkal. A rektor, aki 2024 augusztusában vette át az egyetem vezetését négyéves mandátummal, azt mondta, a fenntartói rendszer átalakítása önmagában nem jelenti távozását, és ha a modell megváltozik, akár önként is bizalmi szavazást kérne maga ellen.

Korábbi cikkünkben a magyar közjogi rendszer átalakulását elemeztük, különösen azt, hogyan vált a kétharmados kormányzási logika tartós berendezkedéssé, és miként gyengültek az alkotmányos fékek és ellensúlyok. Bemutattuk, hogy a hosszú mandátumok és a kétharmados kinevezések több kulcsintézménynél is szűkíthetik a későbbi kormányok mozgásterét, ezért a vita középpontjában a konszenzusosabb kiválasztás és a szabályok újrakalibrálása áll.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?