A Demján-program kifizetési lassulása több száz magyar kkv finanszírozását veszélyezteti

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Demján-program kifizetési lassulás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Dan Blystone

14 órával ezelőtt

A Demján-program kifizetési lassulása több száz magyar kkv finanszírozását veszélyezteti — Kkv-k veszélyben a Demján-programban

A Demján Sándor Tőkeprogramban nyertes magyar vállalkozások egy része hónapok óta várja a korábban ígért forrásokat, miközben a pozitív döntésekre építve már beruházási kötelezettségeket vállalt. A programban jelenleg 172 befektetési döntés érintett 45,9 milliárd forint értékben, és a késlekedés csaknem kétszáz cég működésére, valamint legalább 1600 munkahelyre gyakorol nyomást.

Kiemelések

A Demján Sándor Tőkeprogram kifizetései április óta akadoznak forráshiány miatt, több száz magyar kkv finanszírozása került veszélybe.
Az MKIK Tőkealap-kezelő 90 milliárd forintnyi kihelyezési keretet teljesen lekötött, új szerződéseket csak a tényleges forrásbeérkezésig szüneteltetnek.
Mintegy 200, összesen 100 milliárd forintos árbevételt és 1,600 munkahelyet képviselő cég érintett, a jelenlegi helyzet jogi lépéseket is generálhat.

Forráshiány lassítja a folyósításokat

Amint arról a Portfolio.hu az MKIK Tőkealap-kezelő és az érintett vállalkozói fórum nyilatkozatai alapján beszámol, a program egyetlen szakaszát sem függesztik fel, de a szerződéskötések és kifizetések üteme lelassul. Az alapkezelő szerint a már meghozott befektetési döntések mögötti tulajdonosi vagyoni hozzájárulás, vagyis a forrás folyósítása még nem történt meg, ezért likvid fedezet hiányában a további szerződéskötések szüneteltetése szabályszerű kockázatkezelési lépés.

Felder Frigyes, a Demján Sándor Tőkeprogram Érdekegyeztető Fórum kezdeményezője és a TAVOSZ pénzügyi és projektvezetője azt mondja, a vállalkozások a korábbi kommunikáció alapján gyors, egy-két héten belüli utalásra számítanak. A már kiértesített vagy szerződött cégek közül sokan csarnokvásárlásra, eszközbeszerzésre vagy készletfinanszírozásra vállalnak kötelezettséget, ezért a kifizetések április óta tartó akadozása működési kockázatot okoz.

A Demján Sándor Tőkeprogram államilag támogatott kkv-tőkefinanszírozási konstrukció, amely 100 és 400 millió forint közötti, hatéves forrást biztosít növekedésre és beruházásra kész magyar vállalkozásoknak. A konstrukcióban a tőkealap jelképes, 1 százalékos tulajdonrészt szerez, a forrás nagyobb része pedig tulajdonosi vagy tagi kölcsönként érkezik, amelyet alapvetően a futamidő végén kell visszafizetni.

Az MKIK Tőkealap-kezelő közlése szerint a kezelési szabályzatban rögzített kihelyezési keretet 90 milliárd forint értékben teljes egészében leköti, miközben az MFB Csoport átfogó portfólió-felülvizsgálata jelenleg is tart. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a háromoldalú szerződéskötés lezárul és minden dokumentáció rendelkezésre áll, a folyósítás a rendelkezésre álló fedezet terhére elindul, a még szerződéskötés előtt álló cégeknél viszont a folyamatot a tényleges forrásbeérkezésig szüneteltetik.

Gazdasági kockázat és egyeztetési nyomás

Az érdekegyeztető fórumhoz közvetve vagy közvetlenül mintegy 300 vállalat csatlakozik, és Felder szerint a leginkább veszélyeztetett majdnem 200 cég együtt mintegy 100 milliárd forintos árbevételt, valamint legalább 1600 munkahelyet képvisel. Számítása szerint ha ezek a vállalatok hozzájutnak a forrásokhoz, a program hatéves ciklusa alatt akár 1200 milliárd forintos GDP-hozzájárulást is elérhetnek, ami összesen 150 milliárd forint adó- és járulékbevételt jelenthet a költségvetésnek.

Az alapkezelő hangsúlyozza, hogy a program céljai körül nincs érdekellentét, mert a hazai kkv-k finanszírozása, versenyképességük javítása és a munkahelyteremtés ösztönzése közös gazdaságpolitikai cél. A társaság szerint a jelenlegi átmeneti szakasz technikai jellegű, és nem indokolt a konstrukció feltételeinek módosítása.

Felder ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy a helyzet elhúzódása nemcsak bizalomvesztést okozhat, hanem jogi következményekkel is járhat, mert az érintett cégek pertársaságot alakítva bírósághoz fordulhatnak. Várakozása szerint a napokban egyeztet az illetékes minisztérium, az alapkezelő és a Magyar Fejlesztési Bank arról, hogy a program első, 100 milliárd forintos keretéből még le nem hívott 50 milliárd forint felszabaduljon, miközben a vállalatok világos határidőket várnak a kifizetések újraindítására.

Korábbi anyagunkban a magyar tulajdonú cégek növekedési korlátait és a régiós versenyben látható lemaradás okait vettük végig. Arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a kiszámíthatóbb üzleti környezet és az átláthatóbb, könnyebben elérhető támogatások segíthetik, hogy több hazai vállalat érjen el olyan méretet, amellyel termelékenységben és terjeszkedésben is fel tud zárkózni. Ez a háttér különösen fontos akkor, amikor egy államilag támogatott kkv-finanszírozási programban a folyósítások üteme lelassul, és a cégek beruházási tervei kerülnek nyomás alá.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?