Az EU külső visszatérési központokat finanszírozhat a következő költségvetési ciklusban

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU finanszírozhat visszatérési központokat

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptohírek

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozói hírek

Központi bankokról szóló hírek

Ciaran Ryan

4 órával ezelőtt

Az EU külső visszatérési központokat finanszírozhat a következő költségvetési ciklusban — Uniós pénz visszatérési központokra

Az Európai Unió migrációs politikájának külső dimenziója a 2028 és 2034 közötti költségvetési ciklusban új pénzügyi súlyt kaphat. A tervezet szerint uniós forrás is juthatna EU-n kívüli visszatérési központokra, ami az elutasított menedékkérők kitoloncolásának felgyorsítását célozza.

Kiemelések

Az EU migrációs politikájának külső dimenziójára, köztük harmadik országokban létesítendő visszatérési központokra, hét év alatt akár 20 milliárd euró is juthat.
Németország, Olaszország, Hollandia, Svédország és Ausztria támogatja a visszatérési központok finanszírozását, miközben Magyarország továbbra sem készít végrehajtási tervet és csak technikai segítséget vállal.
Az uniós tagállamok és az Európai Parlament június elején megállapodtak az új visszatérési szabályokban, amelyek lehetővé teszik a kitoloncolás harmadik országokban működő központokon keresztül is.

Költségvetési terv és politikai irányváltás

A Financial Times szerint a tagállami állásponttervezet lehetővé tenné, hogy az unió külső támogatási és külpolitikai kiadási eszközéből finanszírozzák az úgynevezett innovatív megoldásokat, amelyek a brüsszeli szóhasználatban egyre inkább harmadik országokban létrehozott visszatérési központokat jelentenek.

Ezekbe a központokba azokat az elutasított menedékkérőket küldenék, akiket nem lehet visszatoloncolni a származási országukba. A lap szerint a migrációs politika külső dimenziójára, ezen belül a visszatérési központokra hét év alatt akár 20 milliárd euró is juthatna, ami az EU külső fellépési költségvetésének nagyjából tizede lenne.

A számok még változhatnak a költségvetési tárgyalások során, de a visszatérési központok uniós költségvetési jogszabályba emelése így is jelentős politikai fordulatot jelez. Ursula von der Leyen 2021-ben még arról beszélt, hogy Brüsszel nem finanszíroz szögesdrótot és falakat, azóta azonban az EU több vitatott megállapodást is kötött, például Törökországgal és Tunéziával, a migráció visszafogására.

Tagállami támogatás és magyar álláspont

A kezdeményezést elsősorban Németország, Olaszország, Hollandia, Svédország és Ausztria támogatja, és a Financial Times szerint a tagállamok többsége is mögé áll. A támogatottságot erősíti, hogy az uniós kormányok nehezen tudják növelni az elutasított menedékkérők tényleges kitoloncolását, részben azért, mert a származási országok gyakran nem veszik vissza saját állampolgáraikat.

Több ország már most is lehetséges fogadóállamokkal tárgyal, de a helyszíneket nem hozzák nyilvánosságra, hogy elkerüljék a brit ruandai tervhez hasonló politikai visszhangot. Ausztria például májusban Üzbegisztánnal kötött megállapodást, amely a kitoloncolásra váró személyek tranzitjáról is szól.

Magyarország eközben egyelőre nem támogatja a migrációs paktum végrehajtását. Pósfai Gábor belügyminiszter hétfőn parlamenti bizottsági meghallgatásán azt mondta, hogy a kormány nem készített nemzeti végrehajtási tervet, és jelenlegi álláspontja szerint később sem kíván benyújtani ilyet.

A magyar kormány továbbra sem vállalná sem a menedékkérők átvételét, sem az ezt kiváltó pénzügyi hozzájárulást, és a paktumban szereplő szolidaritási lehetőségek közül csak a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak. A luxemburgi uniós tanácsülésen képviselt magyar álláspont szerint a migrációs kihívásokat elsősorban az EU-n kívül, a kibocsátó vagy tranzitországok közelében kell kezelni, ami illeszkedik a most nyilvánosságra került tervezethez.

A háttérben közben az uniós migrációs politika újabb szigorítása is formálódik. A tagállamok és az Európai Parlament június elején megállapodtak az új visszatérési szabályokról, amelyek jogi keretet adnának ahhoz, hogy az EU ne csak elutasítsa a kérelmeket, hanem ténylegesen végre is tudja hajtani a visszaküldéseket, akár harmadik országokban működő központokon keresztül is; erre a péntektől hatályos migrációs paktum is lehetőséget ad.

Korábbi cikkünkben a magyar kormány EU-s migrációs paktummal kapcsolatos álláspontját vettük végig, külön kiemelve, hogy Magyarország nem készít nemzeti végrehajtási tervet, és a szolidaritási opciók közül csak a technikai segítségnyújtást tartja elfogadhatónak. Az anyag kitért a luxemburgi egyeztetésekre is, valamint arra, hogy a visszaküldések és a biztonsági szempontok több ponton vitát váltanak ki a tagállamok között.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?