Magyarország bevándorlási szabályait uniós irányelv alakítja át

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Bevándorlási szabályok EU átalakítás

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

1 órával ezelőtt

Magyarország bevándorlási szabályait uniós irányelv alakítja át — Uniós irányelv átalakítás

A vendégmunkás-engedélyek felfüggesztése után a magyar kormánynak egyszerre kell kezelnie a hazai munkaerőpiaci feszültségeket és az Európai Unió új jogi elvárásait. A május 22-én hatályossá vált összevont engedélyről szóló irányelv új jogokat ad a harmadik országbeli munkavállalóknak, miközben Magyarországon a teljes engedélyezési rendszer felülvizsgálata még hátravan.

Kiemelések

A kormány június elején felfüggeszti a vendégmunkás-tartózkodási engedélyek egy részét, de más munkavállalási jogcímek továbbra is érvényben maradnak.
Az uniós irányelv legalább három hónapos tartózkodást és munkáltatóváltás jogát biztosítja, kihívást jelentve a magyar szigorú kötöttségeknek.
2025 végére a munkavállalási engedélyek száma meghaladja a 100 ezret, a vendégmunkás jogcím csak 16 843 esetet fed le, vagyis kevesebb mint 17 százalékot.

Új uniós keret és szűkülő magyar mozgástér

Amint a Portfolio.hu beszámolt róla, a kormány június elején felfüggeszti a vendégmunkás-tartózkodási engedélyen alapuló külföldi munkavállalási csatornát, de ezzel nem zárja le a teljes foglalkoztatási célú idegenrendészeti rendszert. A döntés elsősorban azt az engedélytípust érinti, amelyen keresztül munkaerő-kölcsönzők és minősített foglalkoztatók nagyobb számban hozhatnak dolgozókat Magyarországra, miközben más jogcímek továbbra is megmaradnak.

A szabályozási fordulat politikai célja a tömeges, alacsonyabb hozzáadott értékű külföldi munkaerő beáramlásának visszafogása, a magyar munkavállalók védelmére hivatkozva. Az átmeneti szabályok ugyanakkor azt is rögzítik, hogy a már kiadott engedélyek nem vesztik el automatikusan az érvényességüket, és egyes folyamatban lévő vagy hosszabbítási ügyeket még a korábbi szabályok szerint kell elbírálni.

Az uniós összevont engedélyről szóló új irányelv ezzel párhuzamosan minimumszabályokat vezet be a tagállamok számára. Az előírás szerint 90 napon belül dönteni kell az összevont engedélykérelemről, bizonyos esetekben pedig a kérelmet az EU területéről is be lehet nyújtani, anélkül hogy a munkavállalónak vissza kellene térnie a származási országába.

Az irányelv egyik legfontosabb eleme, hogy legalább meghatározott feltételek mellett jogot ad a munkáltatóváltásra, és munkanélküliség esetén is legalább három hónapos, egyes esetekben hat hónapos bent maradást biztosít az engedély érvényességi idején belül. Ez közvetlen kihívást jelenthet a magyar rendszernek, amely több jogcímnél szorosan egy adott munkáltatóhoz, munkakörhöz és munkavégzési helyhez köti a tartózkodási jogot.

Munkaerőpiaci kényszer és szabályozási átalakítás

A magyar gazdaság munkaerőpiaci problémája a cikkben ismertetett adatok szerint nem szűkíthető le a vendégmunkásvitára. A munkavállalásra jogosító érvényes tartózkodási engedélyek száma 2025 végén meghaladja a 100 ezret, ebből a vendégmunkás-jogcím 16 843 esetet tesz ki, vagyis a teljes állomány kevesebb mint 17 százalékát.

A foglalkoztatók és szakértők szerint a jelenlegi rendszer túl sok engedélytípusból áll, mégsem kezeli jól a valós vállalati igényeket. A piaci szereplők nem korlátlan nyitást sürgetnek, hanem kevesebb, átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogcímet, külön szabályozási logikával a kékgalléros, a magas hozzáadott értékű fehérgalléros és a nagyberuházásokhoz kapcsolódó munkaerőigények számára.

Külön bírálat éri az országlistás megközelítést, mert az a munkáltatók szerint nem mindig követi a magyar gazdaság tényleges szükségleteit. A szolgáltatóközpontok, a multinacionális cégek és a szakmai szervezetek azt jelzik, hogy egyes nyelvi vagy speciális szaktudást igénylő pozíciók esetében továbbra is szükség lehet célzott külföldi munkaerőre, miközben a magyarországi egyetemeken végzett külföldi hallgatók munkaerőpiaci átvezetése is rendezetlen marad.

A kormány számára ezért kettős feladat áll fenn: politikailag reagálnia kell a külföldi munkaerővel kapcsolatos társadalmi ellenállásra, miközben olyan rendszert kell kialakítania, amely megfelel az uniós előírásoknak és nem vágja el a gazdaságilag indokolt munkaerő-beáramlást. Ha Magyarország nem ülteti át határidőre az irányelvet, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amely végső soron pénzügyi szankciókhoz is vezethet.

Korábbi cikkünkben az Országgyűlés elé kerülő, EU-forrásokhoz kapcsolódó jogállamisági és korrupcióellenes javaslatcsomagot tekintettük át, amely a vagyonnyilatkozati rendszer, a közbeszerzési és közadat-nyilvánossági szabályok, valamint az Integritás Hatóság jogköreinek módosítását célozza. Bemutattuk azt is, hogy a csomag részeként uniós jogharmonizációs lépések érintik a pénzügyi szektort, és napirenden van egy magyar–szlovák üzemanyagvezeték jogi keretének megteremtése. A módosítások közös célja az uniós elvárások teljesítése és az EU-forrásokhoz vezető feltételek rendezése.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?