Magyarország eurócsatlakozását sürgeti Surányi az MNB-politika bírálata mellett

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Surányi: eurócsatlakozás és MNB-kritika

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

1 órával ezelőtt

Magyarország eurócsatlakozását sürgeti Surányi az MNB-politika bírálata mellett — Eurócsatlakozás sürgetve

A magyar monetáris politika elmúlt két évtizedének értékelésével együtt érvelt Magyarország későbbi eurócsatlakozása mellett Surányi György az MTA szerdai konferenciáján. A volt jegybankelnök szerint a politikai beágyazottság erősítése és az önálló monetáris politika hazai hibáinak mérlege egyaránt az euróövezeti tagság felé mutat.

Kiemelések

Surányi György szerint Magyarország euróövezeti tagsága politikailag kizárná az EU-ból való kilépés lehetőségét és ellensúlyozná a hibás monetáris politikát.
A Matolcsy György vezette MNB 2013–2025 közötti késői és elégtelen kamatemelése, valamint a 6000 milliárd forintos hitelprogramok 3500 milliárd forint veszteséget eredményeztek az MNB mérlegében.
Surányi az aranytartalék bővítését 800 milliárd forint elmaradt kamatjövedelem miatt bírálja, középutas monetáris politikát sürgetve eurócsatlakozás előtt.

Eurócsatlakozási érvek és monetáris mérleg

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Surányi György, egyetemi magántanár és az MNB volt elnöke azt mondta, korábban nem támogatta az Európai Monetáris Unióhoz való gyors csatlakozás erőltetését, de mára megváltozott az álláspontja. Úgy látja, legalább két erős érv szól amellett, hogy Magyarország előbb-utóbb belépjen a monetáris unióba.

Az első érvét politikai természetűnek nevezte, mert szerinte az euróövezeti tagság lényegében kizárná Magyarország Európai Unióból való kilépésének lehetőségét. A második érv közvetlenül a hazai monetáris politikához kapcsolódik, mivel állítása szerint az elmúlt évtizedek nem igazolták, hogy az ország jól használta volna az önálló monetáris politika mozgásterét, inkább gyakran visszaélt vele.

Surányi a 2001 és 2025 közötti időszakot két szakaszra bontotta. A 2001 és 2013 közötti periódust ortodox, ultraortodox rezsimként írta le, amelyben a jegybank az árstabilitást próbálta biztosítani, miközben hiányzott az érdemi koordináció a fiskális, jövedelmi és monetáris politika között. Ennek egyik legsúlyosabb következményeként a devizahitelezés felfutását emelte ki, mert a magas reálkamatok és az erősödő árfolyam egyre vonzóbbá tették a devizahiteleket.

Inflációs költségek és jegybanki viták

A 2013 és 2025 közötti időszakot Surányi unortodox monetáris politikai rezsimként jellemezte, amelyben a laza fiskális, jövedelem- és monetáris politika egyszerre érvényesült. Szerinte a gazdaságpolitika akkor is élénkített, amikor erre nem volt szükség, majd csak későn és nagy költséggel szigorított, ami végül magas inflációval és alacsony növekedéssel párosult.

A volt jegybankelnök külön bírálta a Matolcsy György vezette MNB kamatpolitikáját és kommunikációját. Állítása szerint a jegybank túl későn és elégtelen mértékben emelte a kamatokat, miközben a negatív reálkamatok, a forint leértékelődése és a hitelprogramok is inflációs nyomást okoztak. Kiemelte, hogy a növekedési hitel- és kötvényprogramok együttes állománya mintegy 6000 milliárd forintot tett ki, miközben az MNB mérlegében 3500 milliárd forintos veszteség keletkezett.

Surányi az aranytartalék bővítését is élesen kritizálta, mert szerinte az arany nem kamatozó eszköz, ezért nem termel kamatjövedelmet. Számítása szerint az elmúlt évek aranyvásárlásai miatt a jegybank nagyjából 800 milliárd forintnyi elmaradt kamatjövedelmet halmozhatott fel, ami szerinte szintén része az MNB veszteségének. Összegzése szerint sem az ortodox, sem az unortodox monetáris politika nem érte el célját Magyarországon, ezért a jegybanknak a szélsőségek helyett középutas megközelítést kellene követnie, legalább addig, amíg az ország nem csatlakozik az Európai Monetáris Unióhoz.

Korábbi cikkünk az arany (XAU) árfolyamának alakulását és a jegybanki tartalékkezelés szerepét elemezte, kiemelve, hogy a geopolitikai feszültségek enyhülése mérsékelheti a menedékeszköz iránti keresletet. A háttérben a jegybankok eltérő tartalékátrendezési lépései és a technikai szintek okozta bizonytalanság állt, miközben rövid távon inkább sávos mozgás és kulcsellenállások figyelése került előtérbe.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?