Magyar költségvetésben rejtett kockázatokat lát László Csaba

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Költségvetés rejtett kockázatok

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

2 órával ezelőtt

Magyar költségvetésben rejtett kockázatokat lát László Csaba — Rejtett költségvetési veszélyek

A magyar költségvetés állapota egy esetleges kormányváltás után komoly feltáró munkát igényelhet László Csaba volt pénzügyminiszter szerint. A közgazdász úgy véli, az állami projektek, garanciák, koncessziók és az adósságszerkezet több olyan területet is rejthet, amely később jelentős terhet róhat a büdzsére.

Kiemelések

László Csaba szerint nagy kockázatot jelentenek a költségvetésben rejtett kötelezettségek, különösen Magyar Bankholding és 4iG esetében nem látható az állami kezesség mértéke.
A Budapest–Belgrád vasútvonal és Paks II. projektek átláthatatlan költségei további fiskális nyomást okozhatnak a következő években.
A lakossági állampapírok ténylegesen rövid lejáratúak lehetnek, így válsághelyzetben gyors visszaváltásuk akár likviditási problémákat is előidézhet.

Költségvetési kockázatok és átvilágítási feladatok

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, László Csaba előadásában azt mondja, egy kormányváltás után indokolt lehet egyfajta kötelezettségvállalási stop, mert az utolsó napokban is történhetnek nagy összegű kifizetések és vállalások. Saját 2002-es tapasztalatára utalva azt is felidézi, hogy már korábban is találkozott olyan, a váltás előtti utolsó pillanatban aláírt kötelezettségekkel, amelyek visszavonása később külön munkát igényelt.

A volt pénzügyminiszter szerint a költségvetésben "nagyon komoly aknák" lehetnek, különösen a nagy állami vagy államközeli projektek és vállalati konstrukciók körül. Példaként a Magyar Bankholding lehetséges veszteségforrásait, valamint a 4iG jelentős kötelezettségeit említi, és azt mondja, nem világos, ezek mögött mekkora állami kezességgel felvett hitel állhat.

Külön kockázati területként beszél a nagyberuházásokról, köztük a Budapest–Belgrád vasútvonalról és Paks II.-ről. Utóbbi esetében szerinte továbbra sem átlátható a nyilvánosság számára, hogy a projekt végül mennyibe kerül, és egyáltalán teljes egészében megépíthető-e.

László Csaba a 35 éves koncessziók vizsgálatát is szükségesnek tartja, különösen a kaszinó- és autópálya-koncessziók esetében. A MOHU kapcsán ugyanakkor óvatosabb álláspontot képvisel, mert szerinte a hulladékszállítási díjak 2012 óta változatlan szintje miatt nem biztos, hogy az állam számára üzletileg kedvező lenne a koncesszió visszavétele.

Szűk mozgástér és hosszabb távú fiskális nyomás

László Csaba szerint a költségvetési problémák mélyebb oka az elmúlt évek gazdaságirányítási gyakorlata, ezen belül az irányított közbeszerzés és a verseny hiánya. Úgy látja, ez az energetikai beruházásoknál is megmutatkozik, ahol a szabályozási ösztönzés helyett az állam kijelölt szereplőkre bíz feladatokat, ami végül további állami finanszírozási kényszert hoz létre.

Komoly gondot lát az államadósság szerkezetében is. Azt mondja, egyes lakossági állampapírok formálisan hosszabb lejáratúak, de ténylegesen hamar visszaválthatók, ezért válsághelyzetben gyorsan kiderülhet, hogy a valós lejárat jóval rövidebb a kimutatottnál.

A volt pénzügyminiszter szerint egy új kormány egyik legnehezebb döntése a prioritások kijelölése lesz, mert a felhalmozott fejlesztési hiányok, társadalmi igények és működési kényszerek miatt nem juthat forrás mindenre. Úgy véli, a fiskális politikának néhány világosan kijelölt területre kell összpontosítania, miközben számos fontos ügy háttérbe szorulhat.

Óvatosságra int azokkal a számításokkal kapcsolatban is, amelyek régebbi nemzetközi statisztikák alapján gyors, több ezer milliárd forintos megtakarítási lehetőséget feltételeznek a magyar költségvetésben. Szerinte a beruházások egy részét már korábban visszavágták, a kamatkiadások mérséklődése pedig csak fokozatosan jelenhet meg, így a mozgástér kisebb lehet annál, mint amit az egyszerű összehasonlítások sugallnak.

László Csaba azt is hangsúlyozza, hogy a költségvetést sok ezer, kívülről kevésbé látványos kötelezettség terheli, az intézményi informatikai cseréktől a közműrendszerek fenntartásáig. Összegzése szerint alapos rendrakásra van szükség, amely több évig tartó, kemény fiskális és szerkezeti munkát jelenthet.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvénycsomag Országgyűlés elé kerülését foglaltuk össze. Bemutattuk, hogy az új hivatal feladata a közvagyont érintő, akár húsz évre visszanyúló visszaélések és korrupciós konstrukciók feltárása, valamint a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzésének jogi támogatása. Kitértünk arra is, hogy a kormány kiemelt ügyként kezeli a gyorsított parlamenti menetrendet, amely az uniós forrásokhoz kötődő jogszabályi feltételek teljesítését is szolgálhatja.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?