Corvinus alapítványa vezetőváltás előtt áll Hernádi Zsolt lemondásával

Corvinus alapítványa vezetőváltás előtt áll Hernádi Zsolt lemondásával
Corvinus vezetőváltás előtt

A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói struktúrája vezetőváltás elé néz, miközben a felsőoktatási alapítványokat érintő jogszabályi környezet is átalakul. Hernádi Zsolt szerint a most induló egyéves átmeneti időszakban az intézmény új irányítási rendje nagyobb mozgásteret kap, ha korábbi elnökként nem vesz részt annak kialakításában.

Kiemelések

  • Hernádi Zsolt lemondása után Misovicz Tibort javasolják a Corvinus Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumának vezetésére, miközben az egyetem költségvetése háromszorosára nőtt és jelentős béremelések történtek.
  • A közelgő jogszabályváltozások miatt a Corvinus Egyetem és más alapítványi egyetemek új irányító testületek és feltételek szerint működnek tovább, ami döntési szabadság szűküléséhez vezethet.
  • Az alapítványi egyetemek nettó vagyona elérte az 1900 milliárd forintot, amelynek jelentős része visszakerülhet állami kézbe, amennyiben az alapítványokat megszüntetik 2027. augusztus 1-ig.

Vezetőváltás és az eddigi eredmények

Amint arról a Portfolio beszámol, Hernádi Zsolt lemondólevelében az elmúlt hét év legfontosabb eredményeit sorolja fel a Corvinus Egyetem alapítványi működésének időszakából. A távozó elnök szerint a vezetés célja az volt, hogy az egyetemet visszahelyezzék a nemzetközi közgazdaságtudomány térképére, és ennek pénzügyi alapjait sikerül is megerősíteni.

Hernádi azt írja, hogy az egyetem költségvetése megháromszorozódik, a gazdálkodás hosszú távon kiszámíthatóvá válik, miközben jelentős infrastrukturális fejlesztések is megvalósulnak, köztük a Gellért Campus megépítése. Kiemeli azt is, hogy a munkavállalók bére több mint a duplájára emelkedik, teljesítményalapú életpályamodellt vezetnek be, és a hallgatói ösztöndíjakat is növelik.

A leköszönő elnök meggyőződése szerint az alapítványi működési forma kedvezően hat az intézményre. Egyben Misovicz Tibort, az alapítvány jelenlegi titkárát javasolja a megüresedő kuratóriumi helyre, arra hivatkozva, hogy ő rendelkezik a legátfogóbb operatív tapasztalattal az alapítvány és az egyetem kapcsolatáról.

Jogszabályi átalakítás és állami visszarendeződés kockázata

Hernádi a lemondás indoklásában arra is utal, hogy a közelgő jogszabályváltozások nyomán az egyetem hamarosan új feltételrendszerben, megváltozott irányító testületekkel működik majd. Megítélése szerint az átmeneti időszakban korábbi elnökként való részvétele elfogultságot okozhatna, és szűkíthetné az egyetem döntési szabadságát.

A szélesebb felsőoktatási környezetben ez az átalakulás egy nagyobb rendszerátalakítás része. A Portfolio gyűjtése szerint tavaly év végére mintegy 1900 milliárd forintra nő az alapítványi egyetemek nettó vagyona, így jelentős érték kerülhet vissza állami kézbe, ha a fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat megszüntetik.

A szöveg szerint a felsőoktatási tevékenységet nem ellátó alapítványokat augusztus 31-ig kellene megszüntetni, míg a felsőoktatási alapítványok esetében 2027. augusztus 1. a határidő. Ha az állam veszi át a közfeladatot, az átvevő költségvetési szerv lép az alapítvány helyébe a jogokban és kötelezettségekben, beleértve az uniós projekteket, pályázatokat, folyamatban lévő közbeszerzéseket és hatósági engedélyeket is.

Korábbi cikkünkben az állami beavatkozás gazdasági szerepének határairól írtunk, és arról, hogy hol húzódik a túlzott állami jelenlét és a piaci autonómia közötti egyensúly. Bemutattuk, hogy sokkok idején felértékelődhet az állami szerep, ugyanakkor tartós túlsúlya hatékonyságromlást és torzulásokat okozhat — példaként a védett üzemanyagár kivezetésének előkészítését is ismertettük.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.