Magyarországon a politikai tulajdon leépítésének gazdasági kockázataira figyelmeztet Voszka előadása

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Politikai tulajdon kockázatai Magyarországon

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

18 órával ezelőtt

Magyarországon a politikai tulajdon leépítésének gazdasági kockázataira figyelmeztet Voszka előadása — Politikai tulajdon kockázatai

A magyar gazdaságban kialakult politikai tulajdon szerkezetét és lehetséges lebontását ismertette egy konferenciaelőadás, amely szerint az érintett vagyon nagyságrendje 8-11 ezer milliárd forint körül lehet. Az elemzés szerint a leépítés és a visszavétel jogi, piaci és költségvetési kockázatokkal jár, miközben a legnagyobb veszély az, ha a tulajdonosi szerkezet csak szereplőiben cserélődik le.

Kiemelések

Az elmúlt 16 évben a privatizációs csatornán keresztül mintegy 5.500 milliárd forintnyi vagyon került magánkézbe, miközben a közérdekű alapítványoknak átadott vagyon értéke meghaladja a 3.000 milliárd forintot.
A politikai tulajdon leépítése során a monopóliumok felszámolása, állami megrendelések visszafogása és a verseny helyreállítása rövid távon piaci zavarokat, csődöket és gazdasági visszaesést idézhet elő.
A jogi eszközök alkalmazása fenntarthatja a szabályozási bizonytalanságot és költségvetési kockázatokat, míg a puszta tulajdonosi átrendeződés rendszerszintű gazdasági fordulat nélkül maradhat.

A politikai tulajdon felépülésének csatornái

Amint arról a Portfolio.hu beszámolt, Voszka Éva előadásának középpontjában a politikai tulajdon mint sajátos, formálisan magántulajdonú, de politikailag létrehozott és működtetett vállalati forma állt. A kutató szerint ez nem azonos az államilag támogatott cégekkel vagy a hagyományos lobbielőnyökkel, mert a politika a létrejöttben, a működésben és adott esetben a megszüntetésben is meghatározó szerepet játszik.

Voszka három fő csatornát azonosított. Az első a privatizáció és az államosítás elmúlt 16 évben kialakult összekapcsolódása volt, amelynek nyomán a jelentős államosított vagyon közel 40%-a ismét magánkézbe került. Példaként említette a közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak átadott vagyont, amelyet az Állami Számvevőszék korábbi becslése szerint több mint 3.000 milliárd forintra értékelt, és saját összesítése szerint a privatizációs csatornán keresztül mintegy 5.500 milliárd forintnyi vagyon kerülhetett magánkézbe.

A második csatorna a szabályozás és a törvényhozás volt, amikor tulajdonosváltás nélkül, piaci szabályok átalakításával történt piacfoglalás. A kutató ide sorolta az állami monopóliumok létrehozását, a versenytársak jogszabályi kiszorítását, a koncessziók odaítélését és a személyre szabott törvényeket.

A harmadik csatorna a már kialakult politikai tulajdon további terjeszkedése volt a magángazdaságban. Voszka szerint ez felvásárlásokkal, állami megrendelésekkel, kedvezményes hitelekkel, kötvényprogramokkal és gazdaságdiplomáciai támogatással erősödött, az általa említett példák között pedig az építőipar, az energetika, a szállodaipar és a média is szerepelt.

Leépítési forgatókönyvek és gazdasági következmények

Az előadás második része a megszüntetés lehetőségeit vette sorra, két fő módszert elkülönítve: a politikai tulajdon leépítését és a vagyon visszavételét. A leépítés az állami jövedelemszerzési csatornák elzárását jelenti, vagyis a monopóliumok felszámolását, a közbeszerzési rendszer átalakítását, az állami megrendelések visszafogását és a verseny helyreállítását.

A visszavétel ezzel szemben közvetlenebb állami beavatkozást jelenthet, államosítással, későbbi újraprivatizációval, büntetőeljárásokkal vagy polgári perekkel. Voszka arra is felhívta a figyelmet, hogy a jogszerűen szerzett tulajdon védelme és az átlátható tulajdonosi szerkezet követelménye kulcsszerepet játszhat ezekben az eljárásokban.

A kutató több kockázatot is kiemelt. Szerinte a részpiacok megrendülhetnek, vállalkozások mehetnek csődbe, elbocsátások jöhetnek, és rövid távon gazdasági visszaesés is bekövetkezhet, hasonlóan ahhoz, ahogy a rendszerváltás utáni vagyonleépülés súlyos recessziós hatásokkal járt. Emellett rendkívüli jogi eszközök alkalmazása precedenst teremthet, fenntarthatja a szabályozási bizonytalanságot, és növelheti az állami beavatkozások ismert kockázatait, az információs aszimmetriától a költségvetési hiányig.

Voszka szerint a legnagyobb veszély mégis az, ha a régi politikai tulajdonosok helyére új szereplők lépnek, miközben a gazdasági szerkezet változatlan marad. Ebben az esetben a tulajdonosi átrendeződés nem vezetne valódi rendszerszintű fordulathoz sem a gazdaság egészében, sem a tulajdonviszonyokban.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvénycsomag Országgyűlés elé kerülését foglaltuk össze. Bemutattuk, hogy az új hivatal feladata a közvagyont érintő, az elmúlt húsz évre visszanyúló visszaélések és korrupciós konstrukciók feltárása, valamint a jogellenesen megszerzett állami vagyon visszaszerzésének jogi támogatása, kiemelt kormányzati prioritásként kezelve.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?