Magyarország megszünteti a fix 3%-os Széchenyi-hiteleket likviditási célokra

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Széchenyi-hitelek átalakulása

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Ciaran Ryan

22 órával ezelőtt

Magyarország megszünteti a fix 3%-os Széchenyi-hiteleket likviditási célokra — Széchenyi-hitelek átalakulnak

A magyar kormány átalakítja a Széchenyi Kártya Program likviditási célú konstrukcióit, miután a kamattámogatás jelentős költségvetési terhet okoz és a források egy része nem az eredeti vállalati célokat szolgálja. A változás a 2026. július 15-től megkötött szerződésekre vonatkozik, miközben a három érintett hitel kamata a jövőben a háromhavi BUBOR jelenlegi, 5,89%-os szintjéhez igazodik.

Kiemelések

A Széchenyi Kártya Program fix 3%-os kamata helyett a jövőben a háromhavi BUBOR lesz az irányadó, csökkentve az állami kamattámogatás évi költségét, amely 2025-ben 267 milliárd, 2026-ban 321 milliárd forint lehet.
A módosítás 2026. június 19-től benyújtott kérelmekre vonatkozik, miközben Garantiqa Hitelgarancia Zrt. továbbra is 80%-os kezességvállalást biztosít a vállalkozói hitelekhez.
A kamatemelés célja az arbitrázs visszaszorítása és a költségvetési teher csökkentése, ami viszont negatívan befolyásolhatja a banki hitelállományokat a 2025 utolsó és 2026 első negyedévében.

Kamatátalakítás és költségvetési tehercsökkentés

A minisztérium közleménye szerint a Széchenyi Kártya Program kamattámogatása évente mintegy 150 milliárd forintjába kerül az államnak, de a teljes teher ennél magasabb is lehet. Szabados Richárd volt kkv-államtitkár februárban a Portfolio-nak azt mondta, hogy a költségvetési tervezés 2025-re 267 milliárd forinttal, 2026-ra pedig 321 milliárd forintos kerettel számol a program fenntartására.

A kormány ezért úgy dönt, hogy a Széchenyi Folyószámlahitel MAX+, a Széchenyi Likviditási Hitel MAX+ és a Széchenyi Turisztikai Kártya MAX+ kamata a jövőben a háromhavi BUBOR-hoz igazodik a korábbi fix 3% helyett. A közlemény szerint a támogatásoknak továbbra is a működés, a fejlesztés és a gazdasági teljesítmény erősítését kell szolgálniuk, miközben a konstrukciók a piaci vállalati hiteleknél továbbra is kedvezőbb feltételekkel maradnak elérhetők.

A program részeként változatlanul megmarad a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 80%-os készfizető kezességvállalása is, amely megkönnyíti a hitelhez jutást és csökkenti a finanszírozó intézmények kockázatát. A módosítás a 2026. június 18-ig befogadott kérelmeket még nem érinti, ezeknél a vállalkozások a korábbi fix 3%-os feltételekkel köthetnek szerződést, míg a 2026. június 19-től benyújtott kérelmekre már az új kondíciók vonatkoznak 2026. július 15-től.

Arbitrázs visszaszorítása és piaci hatások

A kormány indoklása szerint a támogatott hitelek egy részét nem napi működésre, likviditásra vagy fejlesztésekre használják, hanem állampapír-vásárlásra. Ez azt jelenti, hogy egyes cégek az alacsony kamatozású támogatott hitelből magasabb hozamú állampapírt vesznek, és a kamatkülönbözetet gyakorlatilag kockázatmentes nyereségként realizálják.

A közlemény szerint a kamat módosítása közelebb hozza a támogatott konstrukciók árát a piaci környezethez, mérsékli az arbitrázsjellegű felhasználás lehetőségét, és jelentősen csökkenti a kamattámogatási rendszer költségvetési forrásigényét. A döntés ugyanakkor negatívan hathat a banki hitelvolumenekre egy olyan időszakban, amikor a vállalati hitelpiac bővülése a 2025 utolsó és 2026 első negyedévében már gyorsulást mutat.

Az MNB Pénzügyi stabilitási jelentése szerint a támogatott programok eddig sem növelik érdemben a hitelpenetrációt, mert a résztvevők nagy arányban ugyanazok a vállalatok, mint korábban. A jelentés alapján az új hitelfelvevők 70%-a már 2025-ben is rendelkezik Széchenyi Kártya hitellel, így a mostani módosítás a költségvetési teher mérséklése mellett a program célzottabb működését is szolgálja.

Korábbi cikkünkben a magyar költségvetésben rejlő, kívülről kevésbé látható kötelezettségek kockázatait vettük sorra, amelyek egy esetleges kormányváltás után átfogó átvilágítást tehetnek szükségessé. Kitértünk arra is, hogy az állami projektek, garanciák és koncessziók, valamint az államadósság szerkezete a következő években tartós fiskális nyomást okozhat, miközben a mozgástér a prioritások kijelölése miatt szűk maradhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?