Az állam azonnali beavatkozást ígér a vagyonkezelő alapítványoknál a jogok visszavétele után

Az állam azonnali beavatkozást ígér a vagyonkezelő alapítványoknál a jogok visszavétele után
Azonnali állami beavatkozás

A kormány a közérdekű vagyonkezelő alapítványok állami ellenőrzésének helyreállítására készül, miután ezek eddig közvagyont kezeltek a közpénzekre jellemző garanciális szabályok nélkül. A tervek szerint a törvény hatálybalépése után indulhat el a vagyon tényleges átvilágítása, majd augusztus 31-ig dönthetnek az egyes vagyonelemek további sorsáról.

Kiemelések

  • A kormány visszaveszi a közérdekű vagyonkezelő alapítványok alapítói jogait, ami a parlamenti törvény elfogadása és államfői aláírás után lép életbe.
  • Augusztus 31-ig minisztériumok vagy állami szervek döntik el, hogy mit kezdenek az alapítványi vagyonelemekkel, beleértve ingatlanokat, céges részesedéseket és nagyvállalati tulajdonrészeket.
  • Az állam azonnali beavatkozást ígér az alapítványoknál a vagyon felelőtlen értékesítésének megakadályozására, mely piaci és vállalatirányítási következményekkel járhat több szektorban.

Az állami jogkörök visszavételének menetrendje

Portfolio.hu beszámolója szerint Vitézy Dávid a kormány sajtótájékoztatóján azt mondja, az állam nem engedheti meg, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok a rájuk bízott közvagyont kontroll és megfelelő szabályozás nélkül, gyakorlatilag magáncégként kezeljék. A miniszter ezt azzal indokolja, hogy a kormány a gyakorlat megszüntetésére visszaveszi az alapítói jogokat.

Vitézy szerint a tényleges beavatkozás akkor kezdődhet meg, amikor a parlament előtt lévő törvény hatályba lép, vagyis a köztársasági elnöki aláírás után. Ezt követően a kormány kijelöli, hogy az egyes, nem egyetemi fenntartó alapítványoknál melyik minisztérium vagy állami szerv gyakorolja majd az alapítói jogokat.

A miniszter azt is jelzi, hogy ezután indulhat el az a folyamat, amelyben augusztus 31-ig meghatározzák, az állam pontosan mit kezd az egyes vagyonelemekkel. Az érintett körben ingatlanfejlesztések, céges részesedések és nagyvállalati tulajdonrészek is lehetnek.

A közvagyon védelme és a piaci következmények

Vitézy szerint a vagyonelemek sorsát rendezni kell, és a kormány célja az, hogy a közvagyon visszakerüljön az állami, illetve nemzeti vagyoni körbe. Ez a folyamat több szektorban is hatással lehet az állami tulajdonkezelésre, különösen ott, ahol az alapítványok jelentős vállalati vagy ingatlanérdekeltségekkel rendelkeznek.

A sajtótájékoztatón felmerül az is, fennáll-e annak veszélye, hogy az alapítványok még az állami beavatkozás előtt értékesítenek vagy átruháznak bizonyos vagyonelemeket. Erre válaszolva a miniszter azt mondja, a kormány felszólítása arra irányul, hogy az alapítványok vezetőinek még csak fel se merüljön a rájuk bízott vagyon felelőtlen értékesítése vagy kijátszása.

Vitézy hangsúlyozza, hogy amikor az új állami alapítói jogokat gyakorló szereplők hivatalosan belépnek, azonnal beavatkoznak annak érdekében, hogy minden további vagyonkijátszás megszűnjön és megálljon. A bejelentett lépések így nemcsak jogi, hanem vagyongazdálkodási és vállalatirányítási következményekkel is járhatnak.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvénycsomagot mutattuk be, amelyet a kormány az Országgyűlés elé visz. A tervezet célja a közvagyont érintő, akár két évtizedre visszanyúló visszaélések feltárása, a korrupciós és vagyonkimentési konstrukciók kivizsgálása, valamint a jogellenesen megszerzett állami vagyon visszaszerzésének jogi támogatása.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.