Magyarország három helyet ront az IMD versenyképességi rangsorában

Magyarország három helyet ront az IMD versenyképességi rangsorában
Három helyet rontott

Az IMD 2026-os versenyképességi jelentésében Magyarország a 70 vizsgált ország közül az 51. helyen áll, ami három pozícióval gyengébb az egy évvel korábbinál. A visszaesés mind a négy főpillért érinti, miközben a jelentés a gyorsabb és kiszámíthatóbb kormányzást, a hiány csökkentését és az uniós források biztosítását jelöli meg fő kihívásként.

Kiemelések

  • Magyarország az IMD 2026-os versenyképességi rangsorában három helyet rontva a 68. helyre csúszik vissza üzleti hatékonyságban, míg összességében minden fő pillérben rontott.
  • A gazdasági és üzleti mutatók romlását elsősorban a gyenge európai kereslet, valamint a gyengülő intézményi átláthatóság és jóléti kilátások okozzák.
  • A régióban Lengyelország jelentős technológiai és kormányzati hatékonysági javulást mutat, Magyarország viszont elmarad Csehország, Lengyelország és Szlovénia mögött.

Magyar helyezés és fő kockázatok

Ahogy a Portfolio.hu ismerteti, az IMD értékelése szerint Magyarország minden fő versenyképességi pillérben hátrébb kerül 2026-ban, a leggyengébb eredményt pedig az üzleti hatékonyság területén éri el, ahol a 68. helyre csúszik vissza. A kormányzati hatékonyságban az 51., a gazdasági teljesítményben a 43., az infrastruktúrában pedig a 40. helyen áll.

A részmutatók alapján a legnagyobb romlás az üzleti hatékonyságon belül a pénzügyi környezetben, valamint az infrastruktúrán belül az alapinfrastruktúrában látszik. A gazdasági teljesítményen belül a nemzetközi kereskedelem visszaesését a gyenge európai kereslet fékezi, míg a kormányzati hatékonyságon belüli társadalmi keretrendszer gyengülése az intézményi átláthatósággal és hosszabb távú jóléti mutatókkal kapcsolatos problémákra utal.

A jelentés szerint a következő időszakban a gyors, hatékony és kiszámítható kormányzás biztosítása, az államháztartási hiány mérséklése és az államadósság fenntartható pályára állítása kiemelt feladat. Ezzel együtt az uniós források biztosítása, a jogállamiság és az intézményi elszámoltathatóság erősítése, továbbá a klímaalkalmazkodás felgyorsítása is sürgető tényező marad.

Régiós összevetés és versenyképességi trendek

A térségben Csehország a 33., Lengyelország a 41., Szlovénia a 49. helyen áll Magyarország előtt, míg Horvátország az 53., Románia a 61., Szlovákia pedig a 63. helyre kerül. A régiós kép vegyes, de Lengyelország több területen markáns javulást mutat, különösen a technológiai infrastruktúrában, a termelékenységben és a kormányzati hatékonyságban.

Csehország esetében a külpiaci kitettség, a német ipar gyengesége és a feszes munkaerőpiac alakítja a mutatókat, míg Horvátországnál a kisebb visszaesések inkább relatív pozícióromlásnak tűnnek. Románia szinte minden fő területen gyengül, főként az intézményi környezet, a termelékenység és az infrastruktúra oldalán, Szlovákia pedig mérsékeltebb, de szerkezeti átrendeződést tükröző eredményeket mutat.

Szlovéniában az infrastruktúra javulása ellenére a szabályozási és üzleti környezet romlik. Az összkép alapján a régiós versenyképességet továbbra is az energiaárak, a költségvetési alkalmazkodás, a munkaerőhiány, az innovációs képesség és az intézményi bizalom alakulása határozza meg.

A Magyarországgal szemben 2018 óta futó uniós, 7. cikk szerinti jogállamisági eljárás kapcsán korábban írtunk arról, hogy a brüsszeli egyeztetésekben felmerült a folyamat őszig történő lezárásának igénye, és hogy az ügy érdemben évek óta elakadt a Tanácsban. Akkor azt is áttekintettük, hogy a kormányzati hatékonyság és a jogállamisági mutatók alakulása hosszabb távon a növekedési potenciálra, a beruházási kilátásokra és így a felzárkózás ütemére is közvetlen hatást gyakorolhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.