Magyarország növekedési csapdából keres kiutat, a szakértők szerint a potenciális bővülés 1-2,5% között lehet

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Magyarország növekedési csapda

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Sholanke Dele

1 órával ezelőtt

Magyarország növekedési csapdából keres kiutat, a szakértők szerint a potenciális bővülés 1-2,5% között lehet — Magyar növekedés csapdában

A magyar gazdaság hosszú távú növekedési képessége érdemben gyengül, miután a munkaerő-tartalékok kimerülnek, a beruházások visszaesnek és a termelékenység alig javul. A megszólaló közgazdászok szerint a fenntartható növekedési ütem jelenleg jellemzően 1% körül alakul, bár vannak ennél magasabb becslések is.

Kiemelések

Magyarország potenciális GDP-növekedése 2025-re a szakértők szerint 1–2,5% között alakulhat, főként gyenge beruházások és kedvezőtlen demográfiai trendek miatt.
A tartós 3%-os növekedéshez gyorsabb tőkefelhalmozás, érdemi termelékenységi javulás, kiszámítható szabályozás és a vállalati bizalom erősödése szükséges.
Az uniós források sikeres felhasználását szakértők kulcsfontosságúnak tartják, különösen a közlekedés, egészségügy, humántőke és digitalizáció fejlesztésében.

A növekedési korlátok és a beruházási probléma

Ahogy arról a Portfolio.hu beszámol, egyre erősebb a szakmai konszenzus arról, hogy Magyarország korábbi növekedési modellje kifullad, mert a gazdaság már nem tud a munkaerő bővítésére és a tőke gyors felhalmozására úgy támaszkodni, mint korábban. A hosszú távú növekedést alapvetően a munkaerő, a tőkeállomány és a termelékenység határozza meg, ezek közül pedig jelenleg kettő is gyenge támaszt ad.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint az elmúlt évek stagnálásának egyik fő oka a három éven át tartó beruházási visszaesés. Úgy látja, a bruttó állóeszköz-felhalmozás olyan alacsony szintre süllyed, hogy a tőkeállomány csak alig bővül, egyes szektorokban pedig a beruházások volumene még az amortizációt sem éri el.

A demográfiai folyamatok szintén rontják a kilátásokat, miközben Halmai Péter, az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke szerint a munkaerőpiac a következő években már inkább visszahúzza a GDP-t. A cikkben megszólaló szakértők közül többen, köztük Virovácz Péter és Halmai Péter, a fenntartható növekedési potenciált 2025-re nagyjából 1% környékére teszik, míg Palócz Éva, a Kopint-TÁRKI vezérigazgatója 2,5%-os ütemet tart reálisnak.

A 3% körüli tartós növekedés a vélemények szerint nem kizárt, de ehhez gyorsabb tőkefelhalmozásra és érdemi termelékenységi javulásra lenne szükség. Ezt viszont fékezi a gyenge kereslet, az exportpiacok nehézségei, valamint az a bizonytalanság, amelyet a vámháborús és energiaársokkokkal kapcsolatos hírek okoznak, ezért a vállalatok inkább tartalékolnak, mint beruháznak.

A kiszámíthatóbb gazdaságpolitika és az uniós pénzek szerepe

A legerősebb szakértői egyetértés abban mutatkozik, hogy az állami beavatkozás csökkentése és a szabályozási környezet kiszámíthatóbbá tétele nélkül nehéz új növekedési pályára állítani a gazdaságot. A vállalkozások beruházási kedvét gyengíti, ha nem tudják előre, mikor jelenik meg egy új különadó vagy egy olyan szabálymódosítás, amely átírja a megtérülési számításaikat.

A szöveg szerint az új kormány több gyors intézkedést is bejelent, köztük a védett ár kivezetését, a közbeszerzési szabályok átírását, valamint egyes koncessziók és piaci monopóliumok felülvizsgálatát. Ugyanakkor a túl gyors változtatás önmagában is hordoz kockázatot, mert rövid távon visszaüthet a növekedésre.

A szakértők az uniós források felhasználását is kulcskérdésnek tartják. Palócz Éva a közlekedési infrastruktúra és az egészségügy javítását emeli ki, mert ezek közvetlenül befolyásolják a munkaerő mobilitását és a humántőke állapotát, míg Halmai Péter a szélesebb fejlesztési vízió, a humántőke és a digitalizáció jelentőségét hangsúlyozza.

Virovácz Péter szerint a forrásokat olyan ágazatok felé kell irányítani, ahol a termelékenység javulása a legnagyobb lehet, ehhez pedig technológiai importra és vállalati modernizációra van szükség. Példaként a felsőoktatást, az agráriumot, az élelmiszer-feldolgozást, valamint az energiatermelés és -felhasználás területét említi, miközben a hosszabb távú siker egyik legfontosabb mércéjének a gazdasági bizalom tartós erősödését tekinti.

Korábbi cikkünkben a Budapesten szóba kerülő, uniós forrásból finanszírozható közlekedési és városfejlesztési beruházásokat vettük sorra, köztük a HÉV-járművek cseréjét, a budai fonódó villamoshálózat bővítését és több kapcsolódó infrastrukturális projektet. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a 2029-es felhasználási határidő miatt elsősorban az előkészített fejlesztések kerülhetnek helyzetbe, miközben az utólagos uniós elszámolások a főváros pénzügyi mozgásterét is javíthatják.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?