Alkotmánybíróság leveszi napirendről Sulyok beadványát, elakad az elnöki indítvány ügye

Alkotmánybíróság leveszi napirendről Sulyok beadványát, elakad az elnöki indítvány ügye
Sulyok beadvány elakad

Az Alkotmánybíróságon meghiúsul Sulyok Tamás köztársasági elnök beadványának tárgyalása, miután a testület elnöke, Polt Péter leveszi azt a teljes ülés napirendjéről. A hét visszalépés miatt a 15 tagú testület várhatóan nem éri el a határozatképességhez szükséges létszámot, így az ügy érdemi vizsgálata ellehetetlenül.

Kiemelések

  • Az Alkotmánybíróság hét kizárás után nem határozatképes, így leveszik napirendről Sulyok Tamás június 11-i beadványát.
  • A beadvány mély megosztottságot okozott, mert egy lehetséges, konkrét személyre szabott alaptörvény-módosítás alkotmányosságának előzetes vizsgálatát kérte.
  • A visszalépések mögött az áll, hogy a tervezett módosítások az alkotmánybírók jövőbeli megbízatását is érinthetik, ezért a testület halasztotta a döntést.

Eljárási vita és meghiúsult tárgyalás

Portfolio szerint az ügyet a Telex szerint eredetileg sürgősséggel, hétfőre tűzik napirendre, de a visszalépések nyomán a testület már nem tudja biztosítani a teljes ülés határozatképességét. A szabályok alapján a 15 alkotmánybíróból legalább 10 jelenléte szükséges, ezt a hét kizárás után már biztosan nem lehet elérni.

A beadvány az alkotmánybírák körében azért okoz mély megosztottságot, mert nem egy már elfogadott alaptörvény-módosítás eljárási szabályosságáról kér állásfoglalást, hanem egy még be sem következett helyzet alkotmányjogi megítéléséről. Sulyok Tamás lényegében azt várja a testülettől, hogy mondja ki, bizonyos esetekben egy alaptörvény-módosítás nem tekinthető valódi alkotmánymódosításnak, ha egyedi vagy személyre szabott joghatásokat vált ki.

Sulyok június 11-én fordul a testülethez a közjogi tisztségviselők menesztését lehetővé tévő alaptörvény-módosítási elképzelések miatt. Álláspontja szerint problémát jelenthet, ha a Tisza parlamenti többsége a jövőben olyan módosításokat kísérel meg, amelyek nem általános szabályozásra, hanem konkrét egyedi helyzetek rendezésére irányulnak.

Politikai és intézményi következmények

Az indítvány tétje az, hogy az ilyen, konkrét helyzetekre szabott módosítások valódi alkotmánymódosításnak számítanak-e, mert ha nem, akkor a testület tartalmi felülvizsgálat alá vonhatná őket. A források szerint Sulyok ezzel vélhetően egy esetleges, ellene irányuló jövőbeni alkotmánymódosítást próbál megelőzni.

Magyar Péter miniszterelnök elutasítóan reagál a kezdeményezésre, és azt állítja, hogy az államfő saját tisztségét és javadalmazását próbálja védeni. Korábban május végéig adott haladékot Sulyoknak az önkéntes lemondásra, és jelezte, hogy ennek hiányában a Tisza többsége megtalálja az eltávolítás módját.

A Telex szerint Polt Péter és több szövetségese támogatta volna a beadványt, sőt egy ezt pártoló előterjesztés is elkészült. A visszalépések mögött az állhat, hogy a feltételezett jövőbeli módosítások a hivatalban lévő alkotmánybírák megbízatását is érinthetik, ezért nem kívánnak olyan kérdésben dönteni, amely később rájuk is közvetlen hatással lehet.

Korábbi cikkünkben az Alaptörvény módosításával tervezett intézményi átrendezésről írtunk, amelynek részeként felmerült a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész és több kulcsintézmény vezetőjének leváltása is. Bemutattuk, hogy egy 181 jogász által aláírt nyílt levél szerint ez csak kivételesen, a demokratikus jogállam helyreállítására hivatkozva lehet jogszerű, és a tisztújítást átlátható eljárással, szakmai és etikai garanciák mellett tartják elfogadhatónak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.