MÖOSZ egyeztetést kér a vármegyei vezetők tervezett bércsökkentése miatt
Az önkormányzati érdekképviselet kifogásolja, hogy egyeztetés nélkül került napirendre egy olyan javaslat, amely befagyasztaná a polgármesterek illetményét és jelentősen csökkentené a vármegyei közgyűlési elnökök juttatásait. A szövetség szerint az intézkedés a területfejlesztési feladatokat ellátó vármegyei önkormányzatok szerepét is félreértelmezi, miközben ezek a testületek több millió választópolgárt képviselnek.
Kiemelések
- A Tisza Párt javaslata a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentését, a költségtérítés megszüntetését és a polgármesteri bérek változatlanul hagyását irányozza elő.
- A MÖOSZ szerint a bérek megfelezése és a költségtérítés elvonása a vármegyei elnökök esetében ténylegesen 65 százalékos csökkentést jelentene, amely nincs arányban a 3,3 millió választót érintő felelősséggel.
- A vármegyei önkormányzatok 2014-2027 között több mint 15 600 fejlesztési projektet menedzselnek, 3000 milliárd forintot meghaladó értékben, kiemelve jelentőségüket a fejlesztéspolitikában.
Bérjavaslat és kifogások
Az MTI-hez eljuttatott, Pajna Zoltán, a MÖOSZ elnöke által aláírt nyílt levél szerint a szövetség a sajtóból értesül arról, hogy a Tisza Párt olyan javaslatot nyújt be, amely a polgármesteri illetmények jelenlegi szinten tartását, a vármegyei közgyűlési elnökök illetményének felére csökkentését, valamint az illetményhez kapcsolt átalány-költségtérítés megszüntetését célozza.A szervezet közlése szerint nem vitatja, hogy a megválasztott országgyűlési és önkormányzati képviselőknek, valamint a polgármestereknek példát kell mutatniuk a közpénzek felhasználásában, és ebbe a javadalmazás mérsékelt szinten tartása is beletartozik. Sérelmesnek tartja ugyanakkor, hogy a kezdeményezést az önkormányzatokkal folytatott előzetes egyeztetés nélkül nyújtják be.
A MÖOSZ szerint miközben a polgármesterek illetménye változatlan maradna, a vármegyei közgyűlési elnökök bérezésének megfelezése és a költségtérítés elvonása ténylegesen 65 százalékos csökkentést jelentene. A szövetség álláspontja szerint ez az arány nincs összhangban azzal, hogy a vármegyei közgyűlések milyen nagyságrendű választói kört képviselnek, mivel a 2024-es önkormányzati választáson csaknem 3,3 millió választópolgár szavazott a vármegyei listákra.
Fejlesztési szerep és egyeztetési kérés
A szövetség úgy látja, a javaslat nemcsak az egyenlő bánásmód elvét sérti, hanem azt az üzenetet is közvetíti a választópolgárok felé, mintha a vármegyei közgyűlések érdemi munkát nem végző fórumok lennének.A MÖOSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a vármegyei önkormányzatok feladatköre 2012-től jelentősen átalakul. Az intézményfenntartó szerepből a területfejlesztés és a fejlesztéspolitikai intézményrendszer meghatározó szereplőivé válnak, és a 2014-2020-as, valamint a jelenleg is zajló 2021-2027-es uniós fejlesztési ciklusban kiemelt feladatuk a területi tervezés, a TOP és a TOP Plusz programok koordinációja, valamint a projektekhez kapcsolódó szakmai és projektmenedzsment-támogatás biztosítása.
A szervezet példaként említi, hogy a két operatív program során összesen több mint 15 600 projekt megvalósításában működnek közre, 3000 milliárd forintot meghaladó értékben. A nyílt levélben ezért a MÖOSZ személyes egyeztetést kér a minisztertől, hogy részletesen bemutathassa a vármegyei közgyűlések által ténylegesen ellátott feladatokat.
Korábbi cikkünkben a Tisza Párt önkormányzati vezetők javadalmazását érintő törvénymódosítási javaslatát ismertettük, amely a 2024-es szinthez kötné az illetményalapot, és 2026. július 1-jétől több pozíciónál megszüntetné a havi költségtérítést. A tervezet a polgármesteri bérek befagyasztása mellett a vármegyei közgyűlési elnökök illetményi szorzóját is csökkentené, a kezdeményezést pedig a közpénzek takarékos felhasználásával és a helyi közszolgáltatások elsődlegességével indokolja.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto