Magyarország helyreállítási tervét jóváhagyja a Bizottság, 10 milliárd eurós uniós keret nyílhat meg

Magyarország helyreállítási tervét jóváhagyja a Bizottság, 10 milliárd eurós uniós keret nyílhat meg
10 milliárd eurós uniós keret

A magyar helyreállítási források körüli, évek óta húzódó brüsszeli vita új szakaszba lép, miután az Európai Bizottság elfogadja a módosított magyar tervet. A javaslat alapján 6,51 milliárd euró támogatás és 3,49 milliárd euró hitel válhat elérhetővé, de a kifizetés továbbra is szigorú feltételek teljesítéséhez kötött.

Kiemelések

  • Az Európai Bizottság jóváhagyta a 10 milliárd eurós magyar helyreállítási terv módosítását, amelynek 52,9 százaléka zöld átállásra irányul.
  • A digitális átállásra szánt keret 24,1 százalék, az AI Gigafactory és IRIS² programokat egyenként 500 millió euróval támogatja Magyarország.
  • A források folyósításához Magyarországnak 24 korrupcióellenes, közbeszerzési és igazságszolgáltatási mérföldkövet kell teljesítenie augusztus 31-ig, az Európai Tanács jóváhagyása után.

A módosított terv fő elemei

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, az Európai Bizottság az Európai Tanácsnak tett javaslatában támogatja a magyar helyreállítási terv átdolgozott változatát, amelynek teljes értéke 10 milliárd euró. A magyar kormány a 2022-ben jóváhagyott program módosítását azzal indokolja, hogy az eredeti terv több eleme az energiaárak ingadozása, a geopolitikai helyzet változása, a végrehajtási nehézségek, az időbeli csúszások, valamint jogi és szabályozási fejlemények miatt már nem valósítható meg teljes mértékben.

A bizottsági értékelés szerint a módosítás indokolt, és az új program átfogó választ ad a magyar gazdasági és társadalmi kihívásokra. Brüsszel a tervet az uniós helyreállítási eszköz hat alapvető céljához való hozzájárulás alapján kedvezően minősíti.

A programon belül a zöld átállás kapja a legnagyobb hangsúlyt, a források 52,9 százaléka szolgál éghajlat-politikai célokat. A keretből villamosenergia-hálózati fejlesztések, megújulóenergia-beruházások, naperőművi és szélerőművi kapacitásbővítések, energiatárolási projektek, energiahatékonysági felújítások és zéró kibocsátású közösségi közlekedési fejlesztések valósulhatnak meg.

A digitális átállásra a teljes keret 24,1 százaléka jut, ami szintén meghaladja az uniós minimumot. A terv digitális eszközöket biztosítana az oktatás számára, támogatná a felsőoktatási infrastruktúra modernizálását, fejlesztené az elektronikus egészségügyi szolgáltatásokat, valamint hozzájárulna az európai AI Gigafactory és az IRIS² program finanszírozásához, egyenként 500 millió eurós magyar hozzájárulással.

Feltételek és magyar gazdasági hatás

A terv fontos elemei között szerepelnek az oktatási, egészségügyi és szociális intézkedések is. Ezek közé tartozik a pedagógusbérek felzárkóztatása, a szegregáció csökkentése, a sajátos nevelési igényű diákok integrációjának támogatása, 110 új bölcsődei férőhely létrehozása, továbbá kórházi infrastruktúra- és eszközfejlesztések, az alapellátás megerősítése és digitális egészségügyi programok.

A jogállamisági és korrupcióellenes vállalások továbbra is a csomag legérzékenyebb pontjai közé tartoznak. A bizottsági értékelés szerint a magyar kormány által vállalt intézkedések, köztük az Integritás Hatóság megerősítése, az OLAF-fal való együttműködés bővítése, a vagyonnyilatkozati rendszer kiterjesztése, a közpénzek felhasználását bemutató központi nyilvántartás működtetése és az Európai Ügyészséghez való csatlakozás, elegendő alapot adnak a terv továbblépéséhez.

A források folyósítása ugyanakkor nem indul el automatikusan. Magyarországnak összesen 24, az uniós pénzügyi érdekek védelméhez kapcsolódó mérföldkövet kell teljesítenie a korrupcióellenes, közbeszerzési, igazságszolgáltatási és auditkövetelmények területén, mielőtt bármilyen kifizetés megtörténhetne.

A bizottsági döntés így politikai áttörést jelent Budapest és Brüsszel kapcsolatában, de a folyamat még nem zárul le. Az Európai Tanácsnak még jóvá kell hagynia a javaslatot, ezt követően pedig augusztus 31-ig teljesíteni kell a gazdasági vállalásokat ahhoz, hogy a magyar gazdaság ténylegesen hozzáférjen a helyreállítási kerethez.

Korábbi cikkünkben a Brüsszelben zajló kormányzati egyeztetések és a hozzájuk kapcsolódó hazai döntések főbb pontjait vettük sorra, a migrációs bírság rendezésétől a 7-es cikk szerinti eljárás kérdéséig. Kitértünk arra is, hogy Budapesten több, uniós finanszírozású közlekedési és városfejlesztési projekt kerülhet napirendre, ugyanakkor a felhasználási határidők és az előkészítettségi elvárások szűkíthetik a ténylegesen megvalósítható beruházások körét.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.