Az EU szigoríthatja Kína-ellenes iparvédelmi lépéseit, a magyar beruházások is érintettek lehetnek

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
EU szigorítás Kína ellen

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

20.06.2026

Az EU szigoríthatja Kína-ellenes iparvédelmi lépéseit, a magyar beruházások is érintettek lehetnek — EU-Kína ipari vita

Az Európai Tanács csúcstalálkozóján az EU és Kína közötti kereskedelmi egyensúlytalanság az egyik legfontosabb gazdasági kérdéssé válik, miközben Brüsszel egyszerre készül tárgyalásokra és új védelmi eszközökre. A vita a kínai túlkapacitások, az állami támogatásokkal segített export és az ezekhez kapcsolódó magyarországi akkumulátor- és autóipari beruházások miatt is jelentős.

Kiemelések

Az EU kereskedelmi deficitje Kínával napi 1 milliárd euróra nőtt, ezért Brüsszel erősebb védintézkedések és kereskedelmi reformok előkészítésén dolgozik.
OECD-adatok szerint kínai iparvállalatok 2005–2024 között átlagosan nyolcszor több állami támogatást kaptak a 15 kulcságazatban, mint az OECD-országok versenytársai.
Az EU szigorítja az importmonitoringot, ami a magyarországi kínai akkumulátor- és autóipari beruházásokra is kihathat, főként vámok és piaci sokkok esetén.

Brüsszel tárgyalásokkal és védelmi eszközökkel készül

Portfolio.hu beszámolója szerint Olof Gill, az Európai Bizottság szóvivője újságírói háttérbeszélgetésen azt mondja, hogy az EU és Kína közötti kereskedelmi kapcsolat gazdasági szempontból túl régóta fenntarthatatlan. Brüsszel azt vizsgálja, miként lehet egyszerre fenntartani a párbeszédet Pekinggel és erősebben védeni az európai ipart, miközben az uniós kereskedelmi deficit Kínával szemben már napi 1 milliárd euróra nőtt.

Gill szerint az EU nem rendkívüli engedményeket kér, hanem méltányosságot és kölcsönösséget, vagyis azt, hogy az európai vállalatok Kínában hasonló piaci hozzáférést és kiszámíthatóságot kapjanak, mint a kínai cégek az Európai Unióban. A Bizottság két párhuzamos pályán mozog, egyrészt diplomáciai megoldást keres, másrészt uniós védintézkedéseket és belső piaci reformokat készít elő.

Az elmúlt hetekben magas szintű technikai egyeztetések zajlanak a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatósága és kínai partnerei között, a következő héten pedig újabb delegáció utazik Kínába. Gill közlése szerint a kockázatcsökkentés nem jelent teljes leválást, de az EU csökkenteni akarja azokat a függőségeket, amelyeknél Peking piaci erejét nyomásgyakorlásra használhatná, különösen a ritkaföldfémek és más kritikus nyersanyagok területén.

Az OECD friss ipartámogatási adatai erősítik a bizottsági érvelést. A 15 vizsgált kulcságazatban a kínai iparvállalatok 2005 és 2024 között árbevételarányosan átlagosan nyolcszor több állami támogatást kapnak, mint az OECD-országok versenytársai, miközben a napelemgyártásban, a félvezetőiparban, az alumíniumban, az acéliparban és a hajógyártásban különösen erős a támogatási jelenlét.

Magyarországi kínai gyárakra is kihat a vizsgálati logika

Gill a külföldi támogatásokról szóló rendelettel, az FSR-rel kapcsolatban azt mondja, hogy ha egy olyan vállalat, mint a BYD Magyarországon, Spanyolországban vagy más tagállamban hoz létre gyártókapacitást, akkor az ellátási lánc valamely pontján logikailag részesülhet ugyanazokból a támogatásokból, amelyeket a Bizottság már azonosított. Ugyanakkor hangsúlyozza, hogy az FSR-eljárások nem indulnak automatikusan pusztán azért, mert egy támogatott kínai cég jelen van az uniós piacon.

A bizottsági álláspont szerint világosan bizonyítható ipari kárnak vagy kárveszélynek kell fennállnia ahhoz, hogy ilyen vizsgálat elinduljon, és ez magas küszöböt jelent. Gill példaként a kínai hibridek exportjának növekedését említi, amely az akkumulátoros elektromos járművekre kivetett kiegyenlítő vámok után gyorsul, de a Bizottság egyelőre nem lát olyan mértékű kárt vagy kárveszélyt, amely új eljárást indokolna.

A Bizottság ezért szigorúbb importmonitoringot vezet be, hogy korábban észlelje a kereskedelmi mintázatok változását, különösen a vámok, az amerikai intézkedések vagy más piaci sokkok nyomán. Gill szerint ez később változhat, ami a magyarországi kínai akkumulátor- és autóipari beruházásokra is hatással lehet.

Az uniós tagállamok csütörtöki és pénteki tanácsülésükön egyelőre nem jutnak közös álláspontra arról, milyen új eszközökkel reagáljanak a kínai túlkapacitásokra. Stéphane Séjourné, az Európai Bizottság iparpolitikáért felelős ügyvezető alelnöke korábban arról beszél, hogy az uniós ipar védelméhez erősebb belső piaci eszközök kellenek, köztük egy európai részarány-minimum az uniós közbeszerzésekben, amely előnyben részesítené az Európában gyártott termékeket és az európai beszállítói láncokat.

Korábbi cikkünkben az Európai Tanács brüsszeli csúcsán napirenden lévő kínai versenynyomásról és az EU–Kína kereskedelmi egyensúlytalanságáról írtunk, kiemelve a napi 1 milliárd eurós uniós kereskedelmi deficitet és az olcsó kínai termékek hatását. Azt is bemutattuk, hogy bár politikai szinten van egyetértés a határozottabb fellépés szükségességéről, a tagállamok továbbra sem egységesek abban, milyen kereskedelempolitikai eszközökkel reagáljanak.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?