Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt indít a korrupciós ügyek feltárására

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
Vagyonvisszaszerzési hivatal indul

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Piaci hangok

Szabályozó hatóságok

Központi bankok

Dan Blystone

1 órával ezelőtt

Magyarország vagyonvisszaszerzési hivatalt indít a korrupciós ügyek feltárására — Új hivatal a korrupció ellen

A Tisza-kormány hétfői parlamenti felszólalásának középpontjában a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozása áll, amely a közvagyont érintő visszaélések feltárását és az érintett vagyonelemek visszaszerzését célozza. A javaslat a közjogi méltóságok helyzetét rendező alaptörvény-módosítással együtt kerül a politikai vita fókuszába.

Kiemelések

A magyar kormány alaptörvény-módosítást terjeszt elő, hogy korábbi vezetők mandátuma ne biztosítsa az előző rezsim befolyását az állami intézményekben.
Sulyok Tamás köztársasági elnök körül alkotmányos konfliktus alakul ki, miután elutasítja a lemondására vonatkozó politikai felszólításokat.
Az Alkotmánybíróság több bíró kizárása miatt nem tud érdemi döntést hozni, ami növeli a jogi bizonytalanságot az intézményi átalakítás körül.

Alkotmányos vita és intézményi következmények

A parlament elé kerülő másik jelentős ügy a közjogi méltóságok helyzetének rendezése, amelyhez a kormány alaptörvény-módosítási indítványt is kapcsol. A kabinet álláspontja szerint a korábbi rendszer idején kinevezett intézményvezetők mandátuma egy kormányváltás után is fenntarthatja az előző politikai berendezkedés befolyását az állami intézményekben.

A vitában több magas rangú tisztségviselő neve is felmerül, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnöké, valamint más igazságszolgáltatási és hatósági vezetőké. Az érintettek ugyanakkor azzal érvelnek, hogy megbízatásuk törvényes, és a választási ciklusokon átívelő mandátumok az intézményi függetlenséget szolgálják.

A legerősebb alkotmányos konfliktus Sulyok Tamás körül alakul ki, miután az államfő elutasítja a lemondására vonatkozó politikai felszólításokat. Az ügy tovább élesedik, amikor a kérdés a Velencei Bizottság és az Alkotmánybíróság elé kerül, de az Alkotmánybíróság több bíró kizárása miatt nem tud érdemi döntést hozni, ami tovább növeli a bizonytalanságot az intézményi átalakítás jogi keretei körül.

Korábbi cikkünkben arról írtunk, hogy az Alkotmánybíróság nem tudta érdemben tárgyalni Sulyok Tamás június 11-i beadványát, mert több kizárás és visszalépés miatt a testület nem volt határozatképes, ezért az ügy lekerült a napirendről. A beadvány tétje az volt, hogy a közjogi méltóságok menesztését lehetővé tevő, konkrét személyre vagy helyzetre szabott alaptörvény-módosítások valódi alkotmánymódosításnak minősülnek-e, illetve tartalmi felülvizsgálat alá eshetnek-e.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?