Magyarország titkos védelmi beszerzéseiről 5 ezer milliárd forintos kötelezettségvállalás derült ki
A korábbi kormány egy zárt bizottsági ülésen olyan, rendkívüli nagyságú katonai kötelezettségvállalást hagyott jóvá, amelynek részleteit 2056-ig titkosították. Az ügy a magyar védelmi kiadásokon túl a közbeszerzési szabályok, az állami átláthatóság és a költségvetési prioritások kérdését is előtérbe helyezi.
Kiemelések
- Az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága 5 ezer milliárd forint értékű titkosított védelmi beszerzésről döntött, mely a 2025-ös GDP közel 6 százaléka.
- Az új kormány leállította a 38 milliárd forintos előleg kifizetését, és minden titkos, társadalmi egyeztetés nélkül megkötött szerződést felülvizsgál.
- Vitézy Dávid miniszter törvénymódosító csomagot jelentett be, amely szigorítja a közbeszerzés alóli felmentés szabályait jövőbeni védelmi beszerzések esetén.
Titkosított döntés és ismertté vált szerződések
A Portfolio.hu beszámolója szerint január 8-án az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottsága zárt ülésen jóváhagyott egy 5 ezer milliárd forintos kötelezettségvállalást. A Kósa Lajos vezette testület döntése a cikk szerint a 2025-re jelzett magyar GDP közel 6 százalékának felel meg, és a 2025-ös honvédelmi költségvetés nagyjából háromszorosát teszi ki.A közbeszerzési törvény alóli mentesítésre vonatkozó javaslatot formailag miniszteri szinten nyújtották be, miközben a tényleges előterjesztő a 2022-ben létrehozott Védelmi Tanács volt. A testület tagjai között szerepelt Orbán Viktor, Rogán Antal, Pintér Sándor és Szalay-Bobrovniczky Kristóf is.
A bizottsági határozat értelmében a beszerzések részleteit nemzetbiztonsági okokra hivatkozva 30 évre, vagyis 2056-ig titkosították. A csomagból eddig csak a 4iG csoporthoz köthető megállapodások egy része vált ismertté, köztük egy 1 311 milliárd forintos, főként felderítő műholdakra fókuszáló keretszerződés, valamint két további, összesen 1 440 milliárd forint értékű szerződés katonai terepjárók és harcjárművek beszerzésére.
A cikk szerint felmerül az is, hogy a beszerzések egy részét az EU SAFE közös védelmi hitelkeretéből tervezték finanszírozni. Ez a konstrukció a hazai költségvetésre gyakorolt közvetlen teher mellett az uniós forrásbevonás szerepét is a vita középpontjába helyezi.
Kormányzati felülvizsgálat és szigorodó szabályok
Magyar Péter miniszterelnök a kormányzati átadás-átvétel során jelezte, hogy a társadalmi egyeztetés nélkül, titokban megkötött szerződéseket felülvizsgálják. Az új kormány leállította a már beérkezett 38 milliárd forintos előleg kifizetését is, arra hivatkozva, hogy az országnak a titkos katonai beszerzések helyett működőképes egészségügyre, oktatásra és gazdasági növekedésre van szüksége.Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt honvédelmi miniszter ezzel szemben azt mondta, hogy a döntés szakmai alapon született, és a bruttó összeg tíz évre elosztva éves szinten 100 milliárd forintos költségvetési terhet jelent. Ez az érvelés a kiadás időbeli szétterítésére épít, miközben a teljes vállalás mérete továbbra is jelentős marad a magyar államháztartás szempontjából.
A kormány a jövőbeni hasonló ügyletek megakadályozására jogszabályi szigorítást vezet be. Vitézy Dávid miniszter bejelentése alapján a parlament előtt fekvő csomag érdemben megnehezíti, hogy nemzetbiztonsági és védelmi célú beszerzések mentesüljenek a közbeszerzési kötelezettség alól, és a jövőben az ilyen lépéseket sokkal részletesebben kell megindokolni az Országgyűlés illetékes szakbizottságai előtt.
Korábbi cikkünkben Magyarország módosított, mintegy 10 milliárd eurós helyreállítási tervének európai bizottsági elfogadása körüli fejleményeket foglaltuk össze, és bemutattuk, milyen célokra irányulhatnak a források. Arra is kitértünk, hogy a tényleges kifizetések nem automatikusak: a folyósításhoz további uniós jóváhagyások és több korrupcióellenes, közbeszerzési és igazságszolgáltatási mérföldkő teljesítése szükséges.
Legfrissebb Hungary hírek
- Forex
- Crypto