ING Bank fenntarthatóbb, de lassabb magyar növekedést vár, a demográfia és a munkaerőhiány marad a fő kockázat

Traders Union
Minden hír
Pénzügyi hírek
ING Bank: magyar növekedési kilátások

Minden hír

Vezető hírek

Szerkesztők kedvencei

Részvények

Kriptovaluták

Pénzügyi hírek

Devizák

Árupiacok

Központi bankok

Sholanke Dele

3 órával ezelőtt

ING Bank fenntarthatóbb, de lassabb magyar növekedést vár, a demográfia és a munkaerőhiány marad a fő kockázat — Fenntartható, de lassú növekedés

Az ING Bank friss makrogazdasági előrejelzése szerint a magyar gazdaság képes lehet fenntartható növekedési pályára állni, de ennek üteme a következő években jóval mérsékeltebb marad a 2010-es években látottnál. A bank vezető elemzője, Virovácz Péter szerint a beruházások késlekedése, a feszes munkaerőpiac és az inflációs kockázatok mellett a demográfiai helyzet már most közvetlen gazdasági korlátot jelent Magyarországon.

Kiemelések

Az ING Bank előrejelzése szerint a magyar GDP 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben pedig 2,6 százalékkal nőhet, miközben a beruházások kulcsfontosságúak maradnak.
Az infláció az ING várakozása szerint idén 2,3 százalék, 2027-ben 3,8 százalék lehet, az MNB irányadó kamata pedig 4,5 százalék körül stabilizálódhat.
A munkaerőhiány tartós bérnyomást és inflációs kockázatot okoz, az ING szerint 2027-ben újra kell tárgyalni a hároméves minimálbér-megállapodást, a 13 százalékos emelés fenntarthatatlan.

Növekedési pálya, beruházások és kamatkilátások

Mint arról a Portfolio.hu beszámolt, az ING Bank sajtótájékoztatón ismertette friss előrejelzéseit, amelyek alapján a magyar gazdaság 2026-ban 1,5 százalékkal, 2027-ben pedig 2,6 százalékkal bővülhet.

Virovácz Péter szerint a középtávú növekedés kulcsa a beruházás lesz, miközben rövid távon továbbra is inkább a fogyasztás adhat tartós támaszt a gazdaságnak. A KSH első negyedéves adatai alapján a növekedést jelentős részben a készletezés támogatta, az üzleti bizalmi indexek pedig egyelőre kivárást jeleznek. Az elemző szerint az uniós források segíthetik a beruházások felpörgését, de a futó projektek kormányzati felülvizsgálata átmenetileg megakaszthatja ezt a folyamatot.

Az inflációs pályát az erősödő forint és az üzemanyagárakra bevezetett védett ár rendszere is lefelé húzza. Az ING előrejelzése szerint az átlagos infláció idén 2,3 százalék, 2027-ben 3,8 százalék lehet, miközben az MNB június 23-i döntése után 2026-ra már 1,8 százalékos átlagos inflációval számol. Virovácz Péter úgy látja, hogy a monetáris lazítás mellett is maradhat tér kamatcsökkentésre, de az irányadó ráta optimális esetben is 4,5 százalék körül stabilizálódhat.

A hozamkörnyezet változása közben a költségvetés számára is könnyebbséget hozhat, mivel a csökkenő kamatkiadások 2030-ig fokozatos megtakarítást eredményezhetnek. Az elemző szerint a piac hitelesnek tartja a kormány euróbevezetés melletti elköteleződését, ami a forintot az MNB által jelzett kamatcsökkentési ciklus mellett is a 350 és 360 közötti sávban tarthatja, bár átmeneti gyengülés továbbra is lehetséges.

Munkaerőpiaci feszültség és eurócsatlakozási kihívások

Az elemző a munkaerőpiacot a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb szerkezeti problémájának nevezte. Értékelése szerint Magyarország már jelenleg is demográfiai és munkaerő-kínálati sokkal küzd, miközben egyes vállalatok munkaerőt tartalékolnak, mások pedig továbbra is komoly hiánnyal szembesülnek.

Virovácz Péter azt mondta, hogy az elmúlt négy évben a munkaerőpiacról egy nagyvárosnyi kínálat tűnt el, és az évtized végére még erősebb sokk várható. Szerinte a kormánynak azonnali választ kell adnia erre a helyzetre, mert a magyar gazdaság külföldi munkaerő bevonása nélkül nem tud működni. A tartós munkaerőhiány bérnyomást és inflációs kockázatot is fenntart, ezért a hároméves minimálbér-megállapodást 2027-ben újra kell tárgyalni, a 13 százalékos emelés pedig bruttó alapon nem tűnik fenntarthatónak a vállalatok számára.

A termelékenység javítása az elemző szerint elengedhetetlen, de ehhez többéves alkalmazkodás és célzott vállalati támogatási rendszer kell. Ez nemcsak a cégek költségsokkjának enyhítését szolgálhatja, hanem a gazdaság szerkezetének átalakítását is gyorsíthatja.

Az euróbevezetés kapcsán az ING úgy látja, hogy a költségvetési hiány csökkentése reális pályán maradhat, és 2030-ra elérhető lehet a 3 százalékos deficitcél. A fő akadályt ugyanakkor nem a költségvetés, hanem az infláció tartós letörése jelentheti. Virovácz Péter szerint Magyarország számára mozgásteret adhat az ERM II-be való belépés időzítése és egy esetleges célzott forintgyengítés, miközben átmeneti áfacsökkentés is szóba kerülhet az árstabilitási célok támogatására.

Korábbi cikkünkben az MNB júniusi kamatdöntése utáni frissített makrogazdasági előrejelzéseket vettük górcső alá, különösen az idei inflációs prognózis jelentős lefelé módosítását és a növekedési várakozások javulását. Bemutattuk, hogy a dezinflációs pálya erősödése és a kedvezőbb GDP-kép a piaci értelmezések szerint nagyobb teret nyithat a további kamatvágások előtt, ami a hozamkörnyezeten és a forint kilátásain is nyomot hagyhat.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.

Tetszett a cikk?