Magyarország intézményi reformcsomagot jelent be a politikai és igazságügyi rendszer átalakítására

Magyarország intézményi reformcsomagot jelent be a politikai és igazságügyi rendszer átalakítására
Reformok Magyarországon

A magyar kormány június 22-én a parlamentben átfogó intézményi és alkotmányos reformcsomagot jelent be, amely a közvagyon visszaszerzésétől az igazságszolgáltatás szerkezetének módosításáig több területet érint. A tervek között új vagyonvédelmi hivatal létrehozása, az államfő megbízatásának megszüntetését célzó alaptörvény-módosítás és egy szeptemberben induló alkotmányozási folyamat is szerepel.

Kiemelések

  • Magyar Péter miniszterelnök bejelentette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozását a közvagyon visszaszerzése érdekében, ügyészek, NAV és rendőrség bevonásával.
  • A parlamenti csomag részeként alaptörvény-módosítással megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását, és 12 évben maximálnák a képviselői mandátumokat.
  • Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indul népszavazással, változik az Alkotmánybíróság elnökének választása és bevezetnék a bírákra vonatkozó 70 éves felső korhatárt.

Parlamenti bejelentés és reformtervek

Amint arról a Portfolio.hu beszámol, Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben ismertetett csomag részeként létrehozná a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely a közvagyon sorsának feltárását és a jogellenesen megszerzett vagyon visszaszerzését szolgálná. A szervezet munkájába ügyészeket, NAV-os szakembereket, pénzügyőröket, rendőröket és kockázatelemzőket is bevonnának, vezetői pedig 24 órás rendőri védelemben részesülnének.

A miniszterelnök emellett bejelenti, hogy alaptörvény-módosítással kezdeményezik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatásának megszüntetését, a kapcsolódó törvényjavaslatokat pedig társadalmi egyeztetésre bocsátják. A kormány a politikai rendszer átalakításának részeként 12 évben maximálná az országgyűlési képviselői mandátumok időtartamát is.

Igazságügyi és alkotmányos átalakítások hatása

Szeptembertől átfogó alkotmányozási folyamat indulna, amelynek eredményét népszavazás erősítené meg. A tervek szerint az Alkotmánybíróság elnökét ismét a testület tagjai választhatnák meg saját soraikból, visszaállítanák az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves felső korhatárt, valamint megerősítenék a bírói önigazgatást.

Az Országos Bírói Tanács és a bírák meghatározott köre kezdeményezhetné a Kúria, illetve az Országos Bírói Hivatal vezetőinek visszahívását, amelyről végső soron az Országgyűlés döntene kétharmados többséggel. Az intézkedések a magyar intézményi rendszer működését, a jogállami kereteket és közvetve a befektetői megítélést is érdemben befolyásolhatják.

Korábbi cikkünkben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslat benyújtásának elhalasztását mutattuk be, miután a kormány a tervezetet előbb társadalmi egyeztetésre bocsátja. Kitértünk arra is, hogy mindez egy szélesebb jogalkotási és reformmenetrend része, amely a közjogi tisztségek helyzetét rendező Alaptörvény-módosítás előkészítésével együtt halad tovább.

Ez az anyag harmadik felek véleményét tartalmazhatja, a weboldalon található adatok és információk egyike sem minősül befektetési tanácsnak a Jogi nyilatkozatunk szerint. Bár szigorú Szerkesztői Integritást követünk, ez a bejegyzés tartalmazhat hivatkozásokat partnereink termékeire.